A nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányszóvivői sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Európai Bizottság október 15-én küldött levélben jelezte: az október elején bejelentett 397 milliárd forintos egyenlegjavító intézkedések költségvetési hatásának csak kétharmadát tartja megalapozottnak, így további lépések híján 3,7-3,9 százalék lenne a GDP-arányos költségvetési hiány 2013-ban. A miniszter úgy fogalmazott: a kormány ezért – bár nem ért egyet az unió értékelésével – 367 milliárd forintnyi többletintézkedésről döntött. A tervezett lépseket a kormány csütörtökön küldi meg a Brüsszelnek, illetve a Nemzetközi Valutaalapnak.
A kormány a döntéssel egy időben a két héttel ezelőtt bejelentett 1 százalékról 0,9 százalékra csökkentette a jövő évi növekedésre vonatkozó előrejelzését. Matolcsy György elmondta: a kormány a hiánycél teljesítése szempontjából elégségesnek tartja a korábban bejelentett intézkedéseket, azonban tudomásul veszi az Európai Bizottság álláspontját. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bizottság értékelése „szakmailag hibás, kettős mércét alkalmaz és közgazdaságilag megalapozatlan”. A nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett: Magyarország ellen 2004 óta van érvényben túlzottdeficit-eljárás. A kormánynak 2010 óta az az elhatározott és elszánt törekvése, hogy Magyarország „lekerüljön erről a szégyenpadról”. A most bejelentett intézkedésekből kiolvasható az erre irányuló határozott és egyenes szándék – tette hozzá.
Matolcsy György tájékoztatása szerint a kormány szerdai ülésén hét újabb intézkedésről döntött. A kabinet a korábbi tervekkel, illetve a bankokkal tavaly decemberben kötött megállapodással ellentétben nem csökkenti a felére a bankadót 2013-ban, ebből 72 milliárd forint többletbevételt vár.
A tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz, és az emelést az államkincstár esetében is végrehajtják. Ennek hatása összesen 130 milliárd forint, 90 milliárdot a pénzintézeti szektor, 40 milliárdot a kincstár fizet meg. Matolcsy György meggyőződése, hogy lesznek olyan pénzintézetek, amelyek nem, vagy csak kis mértékben hárítják át a megemelt illetéket fogyasztóikra.
Giró-Szász András kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy a kincstár esetében a tranzakciós illeték a nyugdíj- és bérfizetésekre, a szociális juttatásokra, illetve az uniós támogatások kifizetésére nem vonatkozik. A föld alatti vezetékekre, csatornákra – az egész országban – közműadót vezet be a kormány, ezt a szolgáltatók fizetik meg, ebből 30 milliárdos bevételt vár a kabinet.
A jövőben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a korábbi 10, illetve 5 millió forinttal szemben már 2,5 millió forinttól elvégzi a számlák egyedi ellenőrzését, ettől a kormány 60 milliárdos többletbevételt vár. A kormány 30-40 milliárd forintos többletbevételt vár attól a változástól, amely szerint a helyi iparűzési adó alapjából csak az eladott áruk beszerzési értékének 80 százalékát lehet majd levonni. A nemzetgazdasági miniszter szerint ez az intézkedés elsősorban a nagykereskedelmi vállalatokra ró majd terhet. A béren kívüli juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő, ebből . A miniszter szerint az intézkedés következményeként nem tűnik el, csak csökken az ilyen jellegű béren kívül juttatások előnye a munkabérrel szemben.
Matolcsy György szerint a kormány olyan lépéseket tett, amelyek „fájdalmasak”, de Magyarországnak ezeket meg kell tennie, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Leszögezte: a kormány semmilyen módon nem tett olyan megszorító intézkedést, így nem csökkentette a nyugdíjakat vagy , a közszféra béreit, amelyet „hagyományosan kérni szoktak ezek a szervezetek”. Elmondta: amennyiben a jövő év közepén kiderül, hogy a magyar kormánynak volt igaza, hogy a magyar gazdaság sokkal jobban teljesített, mint amit az EU, az IMF jósolt, akkor mindenképpen ki kell venni Magyarországot július közepén a túlzottdeficit-eljárás alól, illetve a kormány újra napirendre tűzheti azokat az lépéseket, amelyeket kénytelen volt elhalasztani, így a tanárok béremelését. Matolcsy György a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, bízik abban, hogy az IMF és az EU – a hiteltárgyalások 11 hónapos, nem éppen gyorsnak minősíthető folyamata után – átérzi annak fontosságát, hogy Magyarország kiugróan jó pénzügyi teljesítményt produkált.
A miniszter úgy fogalmazott: két és fél év alatt sikeres államháztartási konszolidációt hajtott végre a kormány, egyfajta költségvetési trendforduló állt be. Remélhetőleg a hitelezők is felismerik, hogy Magyarországnak nem pénzre van szüksége, hanem egy pénzügyi biztonsági hálóra – tette hozzá.
