Miniszterelnöki rendelet

A kormányfő ezt szerdán mondta Sopronban, sajtótájékoztatón, ahol arról kérdezték, nem tartja-e furcsának, hogy a Quaestor-csőd előtt a KKM hozzájutott a pénzéhez. Orbán Viktor erre azt válaszolta: nem hogy nem tartja furcsának, ő rendelte el, mert amikor a Buda-Cash bedőlt, azt az értékelést kapták, hogy dominóhatás érvényesülhet, ráadásul sok önkormányzatnak és még a honvédségnél dolgozók egyik önkéntes biztosító pénztárának is bent ragadt a pénze.

A kormány ülésén hozott rendelkezés úgy szólt – mondta a miniszterelnök -, hogy minden minisztériumnak át kell néznie, van-e pénzügyi kapcsolata brókercégekkel, „állomásoztat-e” náluk közpénzt, és ha igen, azonnal vonja ki onnan, mert ilyen, „dominóhatással fenyegetett” időszakban „egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” brókercégeknél.

A napokban több portál is cikkezett arról, hogy a KKM alá tartozó több állami vállalat is a Quaestornál tartotta a pénzét, illetve hogy a KKM épp a bukás előtt vette ki a pénzét onnan. Az ügyben több ellenzéki párt is vizsgálatot követelt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium válaszul több közleményben is kijelentette: a tárca és háttérintézményei a Quaestor anyagi helyzetével kapcsolatban semmilyen törvénytelen információnak nem voltak birtokában, semmilyen információt nem titkoltak el.

Így alakult a Quaestor-ügy

A Quaestor Financial Hrurira Kft. március 9-én öncsődöt jelentett. „A Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését. (…) A kialakult pánik során ügyfeleink olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit” – indokolt a cég.

Március 10-én a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét. Akkori közleményükben azt írták: az MNB a cégnél indított célvizsgálata során a társaságnál szabálytalanságokat észlelt, ezért függesztette fel részlegesen a Quaestor tevékenységi engedélyét.

Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője március 12-én azt mondta: a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél, az értékpapír-kereskedő cégnél szabálytalanságokat talált az MNB, ezért rendelt ki oda felügyeleti biztost, ugyanakkor a kötvénykibocsátás területén is szabálytalanságokra derült fény. A Quaestor Financial Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd fiktív kötvénykibocsátásról lehet szó – jegyezte meg. Binder István azt mondta: eddig csak a Buda-Cash esetében kezdeményezett felszámolást az MNB, a másik két érintettnél, a Hungária Értékpapír Zrt.-nél és a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél a felügyeleti biztos összegzi a helyzetet, meg kell állapítania a fedezethiány mértékét is.

Kinek jár kártalanítás?

Windisch László, az MNB alelnöke kedden azt közölte, hogy az MNB kezdeményezi a Befektető-védelmi Alapnál, hogy a Quaestornál fiktív kötvénnyel rendelkező károsultaknak is fizessenek kártalanítást, mert a jogi elemzés során az MNB arra jutott, hogy mivel befektetési szolgáltatási tevékenység keretében átvett ügyfélpénzekről van szó, ezért „ez a Beva szempontjából biztosított tevékenységnek minősül”.

A Befektető-védelmi Alap (Beva) tudomásul vette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden közzétett álláspontját, miszerint a Bevának kártalanítani kellene a fiktív Quaestor-kötvénnyel rendelkező befektetőket, az alap igazgatósága azonban csak azt követően alakítja ki hivatalos álláspontját, hogy az általa megbízott külső jogi szakértők véleményét kézhez kapta – reagált Farkas Péter, a Beva ügyvezető igazgatója a jegybank alelnökének kijelentésére.

Visszatér a cég élére Tarsoly

A Quaestor-csoport fő tulajdonosa szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy hibát követett el, amikor a reorganizációs tanácsadó javaslatát elfogadta az átmenetre szóló új tisztségviselő elfogadásakor. „Ezzel azt a hamis látszatot keltve, hogy mentesülni kívánok a felelősség alól” – tette hozzá.