Hiba hiba hátán

A Quaestor-csoport fő tulajdonosa szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy hibát követett el, amikor a reorganizációs tanácsadó javaslatát elfogadta az átmenetre szóló új tisztségviselő elfogadásakor. „Ezzel azt a hamis látszatot keltve, hogy mentesülni kívánok a felelősség alól” – tette hozzá. „Mindezek alapján úgy döntöttem, hogy vezető tisztségeimet visszaveszem annak érdekében, hogy ne merülhessen fel a gyanú bármilyen kár okozására” – írta a cégvezető, aki ennek érdekében intézkedett a szükséges közgyűlések és taggyűlések összehívásáról szerdára.

„Mind személyesen, mind a cégcsoport vállalatai maximálisan együttműködnek minden érintett hatósággal. Ezzel párhuzamosan mindent megteszek olyan befektetők bevonására, akik segítséget jelenthetnek a cégcsoport értékeinek ügyfelek számára történő megóvásában” – közölte Tarsoly Csaba.

Tarsoly Csaba, a Quaestor Csoport fő tulajdonosa azt mondta: nem volt tisztában az új vezérigazgató személyével. Az MTI kérdésére szerdán azt is kifejtette, hogy az új vezérigazgatót a csődeljárással és a reorganizációval kapcsolatban megbízott tanácsadó ajánlotta, akit azonban – felhatalmazás hiányában – nem nevezett meg. Tarsoly Csaba megerősítette, szerdán valamennyi közgyűlést és taggyűlést megtartanak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy visszavegye vezetői tisztségeit. A Cégbíróságra csütörtökön lehet a változtatást benyújtani – jegyezte meg.

Közmunkás a cég élén

A hvg.hu hétfőn arról számolt be, hogy a cégbírósági adatok szerint távozott Tarsoly Csaba, felesége és apja is a Quaestor Pénzügyi tanácsadó Zrt. éléről. A cég március 16-án tartott közgyűlési jegyzőkönyve szerint megszűnik az igazgatóság, és Tarsolyék helyett a cég vezérigazgatója a tápiósági lakcímű, Orgován Béla lesz.

A portál beszámolt arról is, hogy Orgován Béla nevén két frissen alapított céget találni az Opten cégadatbázisában, mindkettőnek ő az egyetlen tulajdonosa és ügyvezetője. Mindkét cég idén január 27-én alakult, és idén februárban jegyezte be a cégbíróság, mindkettőt 3 millió forint jegyzett tőkével. A cégek: ONSZID-MA Kft. (saját tulajdonú ingatlan adásvétele) valamint a KONIMONIKA Irányítástechnika Kft. (ipari gép, berendezés üzembe helyezése).

A tápiósági férfiről a helyiek azt mondják, élete nagy részében munkanélküli volt, középfokú végzettsége nincs, és részt vett a közmunkaprogramban. Az elmúlt napokban több internetes portál is megírta a Quaestor élén történt személycserét.

Így alakult a Quaestor-ügy

A Quaestor Financial Hrurira Kft. március 9-én öncsődöt jelentett. „A Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését. (…) A kialakult pánik során ügyfeleink olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit” – indokolt a cég.

Március 10-én a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét. Akkori közleményükben azt írták: az MNB a cégnél indított célvizsgálata során a társaságnál szabálytalanságokat észlelt, ezért függesztette fel részlegesen a Quaestor tevékenységi engedélyét.

Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője március 12-én azt mondta: a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél, az értékpapír-kereskedő cégnél szabálytalanságokat talált az MNB, ezért rendelt ki oda felügyeleti biztost, ugyanakkor a kötvénykibocsátás területén is szabálytalanságokra derült fény. A Quaestor Financial Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd fiktív kötvénykibocsátásról lehet szó – jegyezte meg. Binder István azt mondta: eddig csak a Buda-Cash esetében kezdeményezett felszámolást az MNB, a másik két érintettnél, a Hungária Értékpapír Zrt.-nél és a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél a felügyeleti biztos összegzi a helyzetet, meg kell állapítania a fedezethiány mértékét is.

Kinek jár kártalanítás?

Windisch László, az MNB alelnöke kedden azt közölte, hogy az MNB kezdeményezi a Befektető-védelmi Alapnál, hogy a Quaestornál fiktív kötvénnyel rendelkező károsultaknak is fizessenek kártalanítást, mert a jogi elemzés során az MNB arra jutott, hogy mivel befektetési szolgáltatási tevékenység keretében átvett ügyfélpénzekről van szó, ezért „ez a Beva szempontjából biztosított tevékenységnek minősül”.

A Befektető-védelmi Alap (Beva) tudomásul vette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden közzétett álláspontját, miszerint a Bevának kártalanítani kellene a fiktív Quaestor-kötvénnyel rendelkező befektetőket, az alap igazgatósága azonban csak azt követően alakítja ki hivatalos álláspontját, hogy az általa megbízott külső jogi szakértők véleményét kézhez kapta – reagált Farkas Péter, a Beva ügyvezető igazgatója a jegybank alelnökének kijelentésére.