Kifejtette: az értékpapír-kereskedő cégnél volt tetten érhető a kötvénykibocsátó szabályszegése.
A Quaestor Értékpapír Zrt. az öncsődöt jelentő Quaestor Financial Hruria Kft. kötvényeit is forgalmazta.
Emlékeztetett: előrehozott felügyeleti vizsgálat keretében a Magyar Nemzeti Bank hétfőn szabálytalanságot talált a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél. Az MNB az értékpapír-kereskedő céget felügyeli, törvény által megszabott felügyelési hatásköre nem terjed ki a vállalati kötvény kibocsátójára azon túlmenően, hogy a jogszabályi formai és tartalmi követelmények teljesítése esetén jóváhagyja a kibocsátási tájékoztatókat – mondta.
„Túlbocsátás”
A Questor-csoport a befektetők bizalmának erősítése érdekében a Quaestor Financial Hruria Kft. kötvények másodpiaci forgalmát is megteremtette, így derült ki az értékpapírcég mellett a kötvénykibocsátó szabálytalansága is – tette hozzá. A szóvivő emlékeztetett, az MNB megállapította, hogy a jegybank által nem felügyelet papíroknál „túlbocsátásról”, azaz fiktív, illegális kibocsátásról van szó.
A Quaestor Financial Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd fiktív kötvénykibocsátásról lehet szó – jegyezte meg. Alapos jogi vizsgálatot igényel, hogy e „kötvénynek látszó tárgyak”, fiktív kötvények – amelyek létre sem jöttek, a központi értéktár nem is tartotta őket nyilván – pontosan minek minősíthetők: az értékpapír-cégnél lévő ügyféleszközöknek-e, vagy pedig ténylegesen kötvényeknek. Ha az előbbi meghatározás lenne igaz, akkor ezek esetében is felmerülhetne a Befektető-védelmi Alap (Beva) garanciája, ha a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolás alá kerülne – fejtette ki Binder István.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy hétfőn este a Questor-csoport azt tette közzé, hogy a visszaváltások a Buda-Cash ügyek miatt megnövekedtek, ezért öncsődöt jelentenek. Ezzel szemben Magyar Nemzeti Bank azt gyanítja, hogy a jegybank felügyeleti vizsgálata indította el a Quaestor-csoport lépését, a Buda-Cash ügyének a bejelentett csődhöz nincs köze – mondta a szóvivő.
Saját döntés
Kifejtette: a csoport saját döntése volt, hogy a kibocsátott Hruria-kötvényekre folyamatos adás-vételt biztosít, holott mondhatták volna azt is, hogy az ellenérték felvételével várjanak a befektetők a kötvény lejáratáig. A felügyelet szerint, ha nem lett volna másodlagos piaci forgalma a vállalati kötvényeknek, hanem a lejáratkor kellene fizetni, akkor ez 2015-ben összesen csak 5-6 milliárd forint fizetést jelentene a Questor-kötvények kibocsátójánál.
Binder István hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem felügyeli a vállalati kötvénypiaci intézményeket, a jegybank által felügyelt értékpapírcégek kezelt ügyfélállományaira viszont vonatkozik a Beva-garancia.
Hasonló helyzet
Megjegyezte: hasonló a helyzet a Hungária Értékpapír Zrt.-nél is, ott is részben kötvényes problémákról van szó. A felügyelet gyanúja szerint mintegy 1 milliárd forint értékben történhettek az ügyfelek pénzével visszaélések. Ha az ottani zártkörű kötvénykibocsátás eszközei nem fedezik annak a bekerülési értékét, akkor még ott is 5-6 milliárd forint kár lehet, de ennek pontos mértékét még át kell tekinteni.
Az értékpapírcégeknél számlát vezető kisbefektetőknek, részvénytulajdonosoknak a Beva garanciája nyújthat majd kifizetést. Eddig csak a Buda-Cash esetében kezdeményezett felszámolást az MNB, a másik két érintettnél, a Hungária Értékpapír Zrt.-nél és a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél a felügyeleti biztos összegzi a helyzetet, meg kell állapítania a fedezethiány mértékét is.
Az előzmények
A jegybank február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a céghez. A jegybank a Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó négy banknál korlátozta a betétkifizetést és szintén felügyeleti biztosokat rendelt ki. A Buda-Cash a gyanú szerint körülbelül 30 milliárd forinttal károsíthatta meg saját ügyfeleit, továbbá 60-65 milliárd forinttal nem tud a csoport bankjai felé elszámolni. Az ügy kapcsán bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, ezért az MNB büntető feljelentést tett az illetékes rendőr-főkapitányságnál.
Hatvanmilliárdos csalás és más bűncselekmények gyanújával vették őrizetbe Tölgyesi Pétert, a Buda-Cash Brókerház felfüggesztett vezérigazgatóját, résztulajdonosát – mondta Bánáti János ügyvéd, az üzletember védője. Szerdán előzetes letartóztatásba helyezett három embert az ügyben a Fővárosi Törvényszék.
A Buda-Cash után a Hungária Értékpapírnál is hiányosságokat fedeztek fel a felügyelet munkatársai, ügyükben vasárnap már előzetes letartóztatást rendelt el a bíróság.
Dőlt a Quaestor is
Hétfőn Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgató tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) illetékes vezetőjét arról, hogy a rendkívüli mértékben megnövekedett kötvényeladási igények miatt a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett.
A cég indoklása szerint “a Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését. (…) A kialakult pánik során ügyfeleink olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit”.
Az MNB kedden felügyeleti biztost rendelt ki a Quaestor Értékpapír Zrt.-hez, amelynek tevékenységét felfüggesztette. A jegybank honlapján közöltek szerint a felügyeleti biztos átvette a vállalkozás vezetésétől annak jogköreit.
Szerdán a rendőrség házkutatást tartott, majd a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított csalás bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
