Kína egyik legjelentősebb irodalmi kitüntetését, a Lu Xun Irodalmi Díjat nyerte el Vang Jibing, akinek versei a mindennapi kiszolgáltatottságról és a gig gazdaság kíméletlen nyomásáról mesélnek – gyakran a megrendelések között, papírfecnikre róva.
Az 56 éves szerző története tökéletesen mutatja be, hogyan talál utat a kultúra a legváratlanabb helyekről is.
A Low Flight verseskötet és a Lu Xun Irodalmi Díj
A modern kínai irodalom atyjaként emlegetett Lu Xun íróról elnevezett elismerést idén Vang Jibing vehette át Low Flight (Alacsony repülés) című verseskötetéért. A kötetet a kézbesítők mindennapi küzdelmei és mintegy kétszáz futártársa megkérdezése ihlette. Vang számára, aki 2019 körül kezdett futárként dolgozni, a rangos díj évtizedes, nehéz fizikai munkával teli sorsfordulat után érkezett el.
„Visszatartottam a lélegzetemet és rendkívül ideges voltam… Amint kiderült, minden eldőlt.” – Vang Jibing a Global Timesnak nyilatkozva a díj átvételekor.
A Jiangsu tartományban született Vang tinédzserként, családja súlyos anyagi nehézségei miatt hagyta ott az iskolát. Életútja a túlélés küzdelmeiről tanúskodik: volt építőmunkás, hulladékgyűjtő és utcai árus is, mielőtt rátalált volna az ételfutárságra. Az olvasás és az írás szeretete azonban mindvégig elkísérte, és az elmúlt évtizedben saját verseit, esszéit osztotta meg a közösségi médiában.
A virális siker: A „Sietős ember” hatása
Vang neve 2022-ben vált országosan ismertté, amikor „Sietős ember” című verse futótűzként terjedt el az interneten. Az ihletet egy 2019-es, kifejezetten frusztráló eset adta, amikor órákat vesztegelt egy hibás címmegadás miatt. Ebből a tapasztalatból született meg 2023-ban az első verseskötete is Sietős ember: Egy ételszállító lovas versei címmel.
„Ki mondja, hogy a szárnyak kiterjesztése magas repülést jelent? Alacsony repülés is repülés.”
Annak ellenére, hogy neve mára a hazai irodalmi elitbe is betört, Vang határozottan kijelentette, hogy esze ágában sincs felmondani. Tervei szerint legalább hatvanéves koráig folytatni fogja a futárkodást.
„Anyagilag nincs szükségem erre a munkára a megélhetéshez, de szeretem a munka hangulatát, és fitten tart” – nyilatkozta. „Egy földhözragadt életet szeretnék, és a díj soha nem fog megváltoztatni azt, aki vagyok.”
A kínai munkásirodalom a reneszánszát éli
Vang Jibing sikere nem egyedi jelenség, hanem egy szélesebb társadalmi folyamat része. Kínában az utóbbi években egyre több, fizikai munkát végző ember hallatja hangját az irodalmi porondon:
- Hu Anyan: Volt futár, akinek Csomagokat kézbesítek Pekingben című 2023-as memoárja hatalmas bestseller lett otthon és külföldön is.
- Fan Yusu: Én vagyok Fan Yusu című önéletrajzi esszéje 2017-ben söpért végig az interneten, bemutatva egy vendégmunkás küzdelmeit.
- Lu Xun öröksége: A híres szatirikus szerző művei ma a fiatalabb generáció körében is reneszánszukat élik; a nehéz munkaerőpiaci helyzettel küzdő fiatalok körében Kong Yiji karaktere mára ikonikus mémmé vált.
A gig gazdaság hangjai
Ezek az alkotók hiteles, belső perspektívából mutatják be a hatalmas kínai gig gazdaságban dolgozók mindennapi nyomását, kiszolgáltatottságát és emberi méltóságát. A Lu Xun-díj nyerteseinek járó pénzösszeget hivatalosan nem hozzák nyilvánosságra (korábban, 2014-ben ez 100 000 jüant, azaz mintegy 14 800 dollárt tett ki), ám Vang számára a legnagyobb elismerés nem a pénz, hanem az a megkönnyebbülés, hogy a nehéz évtizedek és a futárszolgálat közepette papírra vetett gondolatai méltó otthonra találtak az olvasók szívében.
