Sötét mód ikon
2026 július 20
Jogi háború jöhet London és Peking között a British Steel államosítása miatt

Jogi háború jöhet London és Peking között a British Steel államosítása miatt

Jogi háború robbanhat ki London és Peking között a British Steel államosítása miatt. A korábbi kínai tulajdonos teljes kártalanítást követel, és nemzetközi választottbírósággal fenyeget, miközben a kínai kormány arra figyelmeztet. A brit döntés súlyosan ronthatja az Egyesült Királyság megítélését a külföldi befektetők szemében.

Milliárdos vita robbanhat ki a British Steel államosításából. Forrás: British Steel

Peking figyelmezteti Londont, súlyos ára lehet az államosításnak

Nemzetközi jogi vitává szélesedhet a British Steel államosítása. A korábbi kínai tulajdonos, a Jingye teljes kártalanítást követel, és választottbírósági eljárást is kilátásba helyezett, miközben Peking arra figyelmeztetett, London döntése megrendítheti a kínai befektetők bizalmát az Egyesült Királyságban – olvasható a hír a a vállalat oldalán.  oldalán.

Teljes kártalanítást követel a Jingye

A kínai acélipari csoport szerint a brit kormány figyelmen kívül hagyta a British Steelbe fektetett összegeket és a vállalat gazdasági hozzájárulását, miközben „szinte nulla” kártalanítást ajánlott. A Jingye felszólította Londont a nemzetközi beruházásvédelmi szabályok tiszteletben tartására és veszteségeinek teljes megtérítésére.

A társaság kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás alapján konzultációt kezdeményezett, és fenntartja a jogot arra, hogy nemzetközi választottbírósághoz forduljon. A brit kormány ugyanakkor közölte: független értékbecslő vizsgálja meg, jár-e kártalanítás, a részletes szabályokat pedig ősszel alakítják ki.

Miért államosították a British Steelt?

A brit kormány július 16-án, a Steel Industry (Nationalisation) Act alapján vette állami tulajdonba a vállalatot. London szerint a lépésre a hazai acélgyártás, a stratégiai ellátási láncok, a nemzetbiztonság és több ezer szakképzett munkahely megőrzése miatt volt szükség.

A scunthorpe-i üzem különösen fontos, mert ez az Egyesült Királyság utolsó olyan telephelye, ahol nyersanyagból, nagyolvasztókkal állítanak elő elsődleges acélt. A Reuters  szerint a brit állam már 2025 áprilisában átvette az operatív irányítást, hogy megakadályozza a kohók leállítását és a termelés rendezetlen megszűnését.

Előzmények szerint a csődből kínai tulajdonba került a vállalat

A Jingye 2020-ban, a British Steel pénzügyi összeomlását követően vásárolta meg a céget. A kínai csoport szerint beruházásaival megmentette a vállalatot, London viszont később úgy ítélte meg, hogy a tulajdonossal nem sikerült olyan megállapodást kötni, amely egyszerre biztosította volna a termelés jövőjét és a brit adófizetők érdekeit.

A Jingye azt állítja, hogy az állam január végéig 377 millió fontot fordított a British Steel működtetésére. A vállalat becslése szerint ez június végére meghaladhatta a 600 millió fontot, 2028-ig pedig akár 1,5 milliárd fontra is emelkedhet. Ezek a számok a kínai társaság közléséből származnak.

Peking a brit befektetői bizalmat félti

A kínai külügyminisztérium szerint az ügy kezelése közvetlenül befolyásolja, hogyan ítélik meg a kínai vállalatok a brit befektetési környezetet és a londoni kormány hitelességét. Peking a piaci elvek, a szerződések és a beruházásvédelmi megállapodás tiszteletben tartását követeli.

Kína jelezte, hogy támogatja a Jingye jogi fellépését, figyelemmel kíséri a fejleményeket, és szükség esetén intézkedéseket tehet vállalatai érdekeinek védelmében. A vita így az acéliparon túl a brit–kínai gazdasági kapcsolatok és a külföldi stratégiai befektetések jövőjére is hatással lehet.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: British Petrol

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója. Gazdasági témájú cikkek írása mellett, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Világgazdaság oldalnál dolgozott gazdasági és kulturális újságíróként. Stílusára a szakmai megközelítés mellett az objektív és a tényszerű tájékoztatás jellemző. Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Műsorvezető volt filmes és színházi témájú podcastben. Pályafutása elején művészeti menedzseri tanulmányokat folytatott és a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, kreatív és account területen. Kulturális területen több művészeti projekt szervezését menedzselte.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.