Egyetlen döntés is elég volt ahhoz, hogy újra megremegjen a globális energiapiac. Irán lezártnak nyilvánította a Hormuzi-szorost, ahol a világ olajszállításainak jelentős része halad át. A térségben hajók torlódtak fel, a biztosítási és fuvarozási kockázatok emelkednek, a következő napok pedig eldönthetik, hogy helyi katonai incidensből világpiaci sokk lesz-e.
Tengeri káosz a Perzsa-öbölben, több tucat hajót érint a hormuzi válság
Újra a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala került veszélybe. Irán lezártnak nyilvánította a Hormuzi-szorost, miután erői rálőttek egy szerintük engedély nélkül közlekedő hajóra. A térségben több tucat tanker várakozik vagy módosítja útvonalát, miközben egy megtámadott konténerhajó mozgásképtelenné vált, személyzetének egyik tagját pedig eltűntként keresik – számolt be a támadásról a Reuters.
Irán szerint bezárták a Hormuzi-szorost
Az iráni Forradalmi Gárda haditengerészete július 11-én közölte, hogy további értesítésig lezárta a szorost. Teherán szerint a korlátozás addig marad érvényben, amíg véget nem ér az amerikai katonai beavatkozás a térségben.
Irán azt állította, hogy figyelmeztető lövést adott le egy olyan hajóra, amely engedély nélküli útvonalon próbált áthaladni. Egy nappal később egy második hajó megbénításáról is beszámolt. Az újonnan létrehozott iráni szoroshatóság szerint az áthaladási engedélyek kiadása csak a helyzet stabilizálódása után indulhat újra.
Az Egyesült Államok szerint továbbra is járható a vízi út
Washington vitatja, hogy Irán ténylegesen lezárhatta volna a szorost. Az amerikai hadsereg szerint a forgalom nem állt le teljesen, és az Ománhoz közelebb húzódó, kibővített déli útvonal kétirányú közlekedésre továbbra is használható.
Az amerikai Központi Parancsnokság közölte, hogy három éjszaka alatt több mint 300 iráni katonai célpontot támadott, ebből 140-et július 11-én. Washington szerint a csapások célja az iráni hajóellenes képességek gyengítése és a kereskedelmi forgalom védelme volt.
Megtámadtak egy konténerhajót, egy ember eltűnt
Az eszkaláció egyik legsúlyosabb eseménye a ciprusi zászló alatt közlekedő GFS Galaxy megtámadása volt Omán partjainál. A hajón tűz ütött ki, gépháza súlyosan megrongálódott, ezért nem tudta folytatni útját. Omán tájékoztatása szerint a 23 fős személyzetet kimentették, egy indiai állampolgárt azonban továbbra is eltűntként kerestek. Az Egyesült Államok erre a támadásra hivatkozva újabb csapásokat indított iráni célpontok ellen.
Hány hajót érint most a hormuzi válság?
A teljes számot nehéz pontosan meghatározni, mert több hajó kikapcsolta az automatikus helyzetjelző rendszerét, mások pedig már jóval a szoros előtt megálltak vagy irányt változtattak.
A legutóbbi ellenőrizhető hajózási adatok szerint legalább négy olaj- és gáztanker fordult vissza az átkelési kísérlet után. Ras Laffan katari LNG-kikötője előtt 14 LNG-szállító várakozott, a Perzsa-öböl, India és a Malaka-szoros térségében pedig több mint 50, a QatarEnergyhez vagy az ADNOC-hoz tartozó üres tanker állt készenlétben vagy módosította mozgását.
Ezek a számok részben átfedhetik egymást, így nem adhatók egyszerűen össze. Biztosan kijelenthető azonban, hogy a fennakadás már hajók tucatjait közvetlenül érinti, és ennél jóval több kereskedelmi hajó útvonaltervezésére, biztosítására és rakodási időpontjára van hatással.
Miért kulcsfontosságú a Hormuzi-szoros?
A Hormuzi-szoros a Perzsa-öblöt köti össze az Ománi-öböllel és az Indiai-óceánnal. A háború előtt a világ kőolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállításainak körülbelül ötöde haladt át rajta. A térségből származó szaúdi, katari, kuvaiti, iraki és emírségekbeli energiaszállítmányok jelentős részének nincs gyorsan igénybe vehető alternatív útvonala. Egy tartós lezárás ezért megemelheti az olaj, az LNG, a tengeri fuvarozás és a háborús biztosítás költségeit, ami később az üzemanyagárakban és az inflációban is megjelenhet. Ugyan június második felében megnyílt a szoros az olajszállítóknak, de úgy tűnik ez az állapot rövid életű volt.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
