Totális logisztikai zárlat alá vette az ukrán hadsereg a megszállt Krím félszigetet. Miután Kijev megbénította a szárazföldi folyosókat, az újabb krími dróntámadások már a tengeri utánpótlási útvonalakat semmisítik meg.
Négy nap alatt legalább 25 orosz üzemanyag-szállító hajó gyulladt ki az Azovi- és a Fekete-tengeren.
Ukrán drónháború az Azovi-tengeren – Cél az orosz árnyékflotta
A hadművelet részleteit Robert Brovdi, Ukrajna drónerőinek parancsnoka (közismert nevén „Magyar”) hozta nyilvánosságra. Beszámolója szerint a július 6. és 9. közötti krími dróntámadások során az ukrán egységek valóságos vadászatot indítottak az orosz logisztikai lánc ellen. Csak egyetlen éjszaka alatt 12 orosz tankert ért találat.
Ukrajna pilóta nélküli rendszerei eddig összesen 36 hajót vettek tűz alá a térségben, amelyek többsége Oroszország kereskedelmi olajszállítókból álló „shadow flottájához” (árnyékflotta) tartozik. A megtámadott hajók között olyan ismert egységek vannak, mint a Venera-3, Sanar-1, Sanar-17, Klimena, Thetis, Alekszej Szavraszov és a Penelopa. A kercsi kikötőben emellett egy teherhajót és az SKS One nevű személyszállító kompot is találat érte.
A csapások hatékonyságát független műholdfelvételek is megerősítik. A NASA tűzmegfigyelő adatai szerint a krími partoktól alig 4 kilométerre napok óta lángol egy eltalált tanker, miközben a többi hajó pánikszerűen menekül dél felé. Jurij Szljusar, a Rosztovi terület kormányzója szintén elismerte, hogy a Taganrog-öbölben két tartályhajó még napokkal a csapások után is égett.
Üzemanyaghiány Oroszországban: Összeomlik Putyin garanciája
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban személyesen garantálta a Krím havi 70 000 tonnás üzemanyag-ellátását. A mostani krími dróntámadások azonban közvetlenül ezt az ígéretet tették semmissé: a héten kiiktatott tankerek közül mindössze kettő önmagában 14 000 tonna üzemanyagot szállított volna a félszigetre.
A tengeri blokád ráadásul egybeesik az oroszországi olajfinomítók és belső olajraktárak (Tver, Sztavropol és a rosztovi Jug Rusi terminál) elleni szisztematikus ukrán csapásokkal. Ennek következményei már az orosz hátországot is sújtják:
- Az orosz régiók több mint 90%-ában üzemanyaghiány lépett fel, vagy be kellett vezetni a jegyrendszert.
- Moszkvában és Szentpéterváron óriási sorok alakultak ki a benzinkutaknál.
- Oroszország teljesen betiltotta a gázolaj (dízelolaj) exportját.
Tehetetlen a Fekete-tengeri Flotta a drónok ellen
Az orosz katonai bloggerek körében hatalmas a felháborodás. A Military Informant Telegram-csatorna szerint az orosz tankerek védtelen mozgása miatt a tengeri folyosó egy „céllövöldévé” vált az ukrán drónkezelők számára.
Mihail Zvincsuk, a befolyásos Rybar csatorna elemzője rámutatott: az orosz Fekete-tengeri Flotta a korábbi veszteségek miatt gyakorlatilag bezárkózott Novorosszijszk kikötőjébe, így képtelen védelmet nyújtani a logisztikai hajóknak. A nyílt tenger sem jelent biztonságot: az ukrán vezérkar felvételei szerint Jalta közelében a nyílt vízen is megsemmisítettek tengeri drónnal egy szankcionált tankert (a Blue nevű hajót).
Zelenszkij a stratégiáról: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Kijev legitim választ ad az orosz agresszióra. Az olajinfrastruktúra támadásával el akarják érni, hogy az orosz lakosság a saját bőrén tapasztalja meg a háború valóságát.
A helyzet nemzetközi visszhangot is kiváltott. Donald Trump amerikai elnök a NATO ankarai csúcstalálkozóján Zelenszkijjel tárgyalt. Úgy fogalmazott: ez a drónstratégia ugyan eszkaláció, de „egy olyan eszkaláció, amely segíthet a konfliktus végéhez vezetni.”
A tengeri utánpótlási útvonalak lángba borításával és a szárazföldi vonalak megbénításával a Krím félsziget orosz vezetése az eddigi legsúlyosabb ellátási és energiaválságával néz szembe.
