Sötét mód ikon
2026 július 08
Visszaesett Kína devizatartaléka – Peking tovább növeli aranykészletét

Visszaesett Kína devizatartaléka – Peking tovább növeli aranykészletét

Kína devizatartaléka júniusban 26 milliárd dollárral csökkent az előző havi, több mint tízéves csúcs után. A visszaesés mögött elsősorban az amerikai dollár erősödése és az eszközárak átértékelődése állhatott. Peking közben tovább növelte aranytartalékát, a kínai jegybank már a huszadik egymást követő hónapban vásárolt aranyat.

Kína devizatartaléka visszaesett a tízéves csúcsról. Forrás: Unsplash

Erős dollár ütötte meg Kína devizatartalékait

Kína devizatartaléka június végén 3416 milliárd dollár volt, ami 26 milliárd dolláros, vagyis 0,75 százalékos csökkenést jelent az előző hónaphoz képest. Májusban a tartalékállomány 3442 milliárd dolláron állt, ami több mint tízéves csúcsnak számított.

A mostani visszaesés nem jelenti azt, hogy Kína tartalékpozíciója megingott volna. Az ország továbbra is a világ legnagyobb devizatartalékával rendelkezik, és a 3,4 billió dollár feletti szint továbbra is rendkívül erős külső pénzügyi védőhálót jelent. A tartalékállomány a májusi kiugró szint után mérséklődött. Az ilyen mozgásokat nemcsak tényleges tőkebeáramlások vagy -kiáramlások alakítják, hanem az is, hogyan változik a tartalékokban tartott devizák és pénzügyi eszközök dollárban számított értéke – olvasható a hír a Reuters oldalán.

Az erősebb dollár is nyomást gyakorolt a tartalékokra

A csökkenés egyik fő oka az amerikai dollár erősödése volt. A dollárindex júniusban mintegy 2,3 százalékkal emelkedett a főbb devizák kosarával szemben, ami 2025 júliusa óta a legnagyobb havi erősödésnek számított.

Ez azért fontos, mert Kína devizatartaléka többféle devizában és eszközben van nyilvántartva, de dollárban közlik az összesített értékét. Ha a dollár erősödik, akkor az euróban, jenben vagy más devizában tartott eszközök dollárban számított értéke csökkenhet, még akkor is, ha a tényleges állomány nem változik jelentősen.

A jüan árfolyama szintén gyengült a dollárral szemben júniusban, amely tovább erősítette a devizapiaci mozgások jelentőségét. A tartalékadat így egyszerre tükrözi a piaci árfolyammozgásokat, a globális kötvény- és részvénypiaci árazást, valamint Kína külső pénzügyi folyamatait.

Tovább veszi az aranyat a kínai jegybank

A devizatartalék csökkenése mellett Kína aranytartaléka tovább nőtt. A kínai jegybank adatai szerint az aranyállomány június végén 75,44 millió uncia volt, szemben a május végi 74,96 millió unciával. Ez 480 ezer unciás havi növekedést jelent, ami körülbelül 15 tonnának felel meg. A Reuters beszámolója szerint ez volt a legnagyobb havi aranytartalék-bővítés több mint két és fél éve.

A kínai jegybank ezzel már a huszadik egymást követő hónapban vásárolt aranyat. Ez jól illeszkedik abba a hosszabb távú stratégiába, amelyben több jegybank is igyekszik diverzifikálni tartalékait, és csökkenteni a túlzott dollárkitettséget.

Nőtt a mennyiség, mégis csökkent az érték

A kínai aranytartalék mennyisége tehát emelkedett, az értéke azonban jelentősen visszaesett. A hivatalos adatok szerint az aranytartalék értéke a májusi 340,75 milliárd dollárról júniusban 303,72 milliárd dollárra csökkent. A látszólagos ellentmondás oka az arany világpiaci árának esése. A spot arany ára júniusban 11,65 százalékkal zuhant, ami 2008 októbere óta a legnagyobb havi visszaesés volt. Így, ha az arany ára erősen esik, akkor a tartalék piaci értéke akkor is csökkenhet, ha közben a központi bank több aranyat vásárol.

Peking tartalékpolitikája egyre jobban figyel az aranyra

A júniusi adatok vegyes képet mutatnak. A devizatartalék visszaesett a májusi csúcsról, de továbbra is rendkívül magas szinten áll. Az aranytartalék mennyisége közben tovább nőtt, ami azt jelzi, hogy Peking folytatja a tartalékok átalakítását és diverzifikálását.

Kína tartalékpolitikáját egyszerre befolyásolja a dollár mozgása, az aranyár alakulása és a geopolitikai környezet. A világ második legnagyobb gazdasága továbbra is jelentős pénzügyi pufferrel rendelkezik, de a tartalékok összetétele és értéke egyre érzékenyebben reagál a globális piaci mozgásokra.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója. Gazdasági témájú cikkek írása mellett, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Világgazdaság oldalnál dolgozott gazdasági és kulturális újságíróként. Stílusára a szakmai megközelítés mellett az objektív és a tényszerű tájékoztatás jellemző. Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Műsorvezető volt filmes és színházi témájú podcastben. Pályafutása elején művészeti menedzseri tanulmányokat folytatott és a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, kreatív és account területen. Kulturális területen több művészeti projekt szervezését menedzselte.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.