Bár még csak a nyár elején járunk, a mögöttünk hagyott hetek máris egyértelmű pillanatképet adtak az új éghajlati valóságról. A rendkívüli májusi hőséget követően júniusban a hőmérsékleti rekordok nem csupán megdőltek Európa-szerte, hanem valósággal megsemmisültek.
Az ENSZ meteorológiai ügynöksége szerint „rendkívüli” eseménysorozat zajlik a kontinensen – és a rövid pihenő után máris nyakunkon a következő korai hőhullám.
Ha ez az extrém időjárás szokatlannak tűnik, az azért van, mert valóban az. A klímakutatók azonban pontosan ezt jósolták arra a melegebb világra, amelyet elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése és a hőt megkötő üvegházhatású gázok kibocsátása okoz.
„Az ember okozta klímaváltozás valószínűbbé és intenzívebbé tette az ehhez hasonló extrém eseményeket” – mutatott rá Stephen Belcher professzor, a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) vezető tudósa.
Brutális júniusi hőség: Amikor a múlt rekordjai megsemmisülnek
A mostani európai hőhullámok intenzitását jól mutatja, hogy az Egyesült Királyságban a májusi és júniusi értékek drasztikusan meghaladták a sokéves átlagot. Az előzetes adatok szerint a Norfolk megyei Lingwoodban 37,7 Celsius-fokkal tetőzött a hőség.
Ez az állomás is egyike volt azoknak, amelyek messze túlszárnyalták az Egyesült Királyság korábbi júniusi csúcsát (a történelmi 1957-es és 1976-os 35,6 °C-ot). „Kijózanító látni ilyen hőmérsékleteket júniusban” – tette hozzá Belcher professzor.
A leghosszabb ideje működő megfigyelőpontok közül több helyen 2 Celsius-fokkal vagy még többel dőltek meg a korábbi csúcsok. Ed Hawkins, a Readingi Egyetem klímatudományi professzora rávilágított a helyzet súlyosságára:
„Általában kis mértékben – tizedekkel, talán egy-egy fokkal – számítunk a rekordok megdöntésére. Tehát az, hogy a korábbi csúcsok ilyen mértékben szilánkokra törtek, figyelemre méltó és rendkívüli. Különösen úgy, hogy ez egy hasonlóan extrém májusi esemény után történt.”
Fojtogató páratartalom és álmatlan „trópusi éjszakák”
A júniusi hőhullám nemcsak a puszta számok miatt volt nyomasztó, hanem a hőmérséklet és a magas páratartalom kettős szorítása miatt is. A fülledt levegőben az emberi test sokkal nehezebben képes izzadással lehűteni magát.
A helyzetet súlyosbította, hogy a naplemente után sem jött enyhülés. Szervezetünknek ugyanis szüksége van a hűvösebb éjszakai környezetre ahhoz, hogy regenerálódjon a nappali hőségterhelés után.
- Történelmi éjszaka: Cardiffban a hőmérséklet nem csökkent 23,5 °C alá június 24-én – ez lett az Egyesült Királyságban valaha feljegyzett legmelegebb júniusi éjszaka.
- Terjedő trópusi éjszakák: Anglia és Wales nagy részén legalább egy olyan éjszakát regisztráltak, amikor a hőmérséklet 20 °C felett maradt. Történelmileg az ilyen éjszakák rendkívül ritkának számítottak a brit szigeteken.
„Mindenképpen arra számítunk, hogy egyre több trópusi éjszakát fogunk látni, mivel a globális hőmérséklet folyamatosan emelkedik” – figyelmeztetett Hawkins.
Lángoló kontinens: 40 °C feletti csúcsok és az európai hődúc
Ugyanaz a „hődúc” (úgynevezett omega-blokk), amely az Egyesült Királyságra nehezedett, Európa-szerte sorra döntötte meg a történelmi rekordokat.
- A német meteorológiai szolgálat (DWD) „történelmi hőhullámnak” nevezte a jelenséget.
- A francia Météo-France szintén „kivételes” és „történelmi” jelzőkkel illette a helyzetet.
- Több mint egy tucat nyugat-, közép- és kelet-európai ország döntötte meg a júniusi melegrekordját – nem ritkán 2-3 fokos különbséggel az új és a régi maximumok között.
Több országban a 40 Celsius-fokot is meghaladta a hőség. Abszolút rekordok dőltek meg, pedig a június a statisztikák szerint jellemzően hűvösebb szokott lenni, mint a július vagy az augusztus. Franciaországban és Spanyolországban is a legmelegebb júniusi napokat mérték országos átlagban.
Sonia Seneviratne, a svájci ETH Zürich Légkör- és Klímatudományi Intézetének professzora elmondta:
„A történelmi mérésekhez képest ez nyilvánvalóan nagyon szokatlan volt. Svájcban elérte a 39 Celsius-fokot a hőmérséklet, ami több mint 2 fokkal haladta meg az előző júniusi rekordot. De klímakutatóként azt kell mondanom, nem voltam meglepve… pontosan tudjuk, hogy melegedő éghajlatban élünk.”
Miért pont az európai kontinens melegszik a leggyorsabban?
A globális átlaghőmérséklet az elmúlt évszázadban folyamatosan emelkedett az emberi tevékenység következtében. A helyi földrajzi tényezők miatt azonban Európa melegszik a leggyorsabban, így a kontinens rendkívül sebezhetővé vált.
Az Egyesült Királyságban és Európában tapasztalható hosszú távú felmelegedési trend nem jelenti azt, hogy a következő hőhullám melegebb lesz, mint az előző, és azt sem, hogy a következő nyár szükségszerűen forróbb lesz, mint ez.
A tudósok azonban arra figyelmeztetnek, hogy az Egyesült Királyság és Európa nyarai átlagosan elkerülhetetlenül tovább melegednek, mivel a szén-dioxid-kibocsátás továbbra is felmelegíti a bolygót.
„A hőhullámok egyre forróbbak és forróbbak lesznek, amíg el nem érjük a globális nettó nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátást [és] stabilizáljuk az éghajlatot” – mondta Hawkins.
Az Egyesült Királyságban és Európában tapasztalható hosszú távú felmelegedési trend nem jelenti azt, hogy a következő hőhullám melegebb lesz, mint az előző, és azt sem, hogy a következő nyár szükségszerűen forróbb lesz, mint ez.
A tudósok azonban arra figyelmeztetnek, hogy az Egyesült Királyság és Európa nyarai átlagosan elkerülhetetlenül tovább melegednek. A szén-dioxid-kibocsátás továbbra is felmelegíti a bolygót.
„A hőhullámok egyre forróbbak és forróbbak lesznek, amíg el nem érjük a globális nettó nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátást [és] stabilizáljuk az éghajlatot” – mondta Hawkins.
