A világűrben hamarosan eljön a legizgalmasabb pillanat: a kritikus csattanó, amikor a LINK űreszköz három robotkarja kinyúlik a sötétségben. Ha minden a tervek szerint alakul, a LINK átveszi a sodródó Swift űrteleszkóp irányítását, és visszaviszi oda, ahol folytathatja létfontosságú tudományos munkáját.
Lassú és kecses pályamódosítás a Föld felett
„A LINK beindítja majd a hajtóműveit, hogy lassan ismét felemelje a teleszkóp pályáját egy olyan magasságba, ahol az hosszú időre stabillá válik” – nyilatkozta Barber, a misszió egyik szakértője. „Ez egy nagyon lassú, kecses felemelkedés lesz, nem pedig egy hirtelen lökés egy magasabb pályára.”
A következő két-három hónapban a LINK beindítja a kis hajtóműveit. Az eszköz óvatosan, centiméterről centiméterre vonszolja fel a párost a jelenlegi, veszélyesen alacsony, mintegy 360 kilométeres magasságból a Swift régi otthona felé. A cél a Föld felett 600 kilométeres magasságban található stabil pálya elérése.
Történelmi űrmisszió: A Hubble űrteleszkóp lehet a következő
Ez az űrkutatási küldetés rendkívül ambiciózus, és ehhez foghatót még soha, senki nem hajtott végre. Sok apró részletnek és technológiai folyamatnak kell tökéletesen működnie ahhoz, hogy a projekt sikerrel járjon.
Ha a Swift megmentése sikerül, a nemzetközi figyelem azonnal a következő lépésre irányul: ez a forradalmi mentőakció lehet az alapja a még híresebb, ikonikus Hubble űrteleszkóp megmentésének is.
Az űrteleszkópok generációi és főbb jellemzői
| Űrteleszkóp neve | Indítás éve | Jelenlegi/Tervezett pálya | Fő vizsgált hullámhossz | Fő feladata |
| Hubble (HST) | 1990 | Alacsony Föld körüli pálya (~485 km) | Látható fény, UV, közeli infravörös | A mélyűr általános fotózása, galaxisok és ködök vizsgálata. |
| Neil Gehrels Swift | 2004 | Alacsony Föld körüli pálya (~360 km) | Gammatevékenység, Röntgen, UV/Optikai | A kozmosz legnagyobb robbanásainak (gammakitörések) azonnali észlelése. |
| James Webb (JWST) | 2021 | Lagrange-pont (L2) (~1,5 millió km-re a Földtől) | Infravörös | Az univerzum legelső galaxisainak kutatása, exobolygók légkörének elemzése. |
| Nancy Grace Roman | 2026-2027 | Lagrange-pont (L2) (~1,5 millió km-re a Földtől) | Infravörös (széles látómező) | A sötét energia, a sötét anyag és az exobolygók statisztikai feltérképezése. |
Miért fontos a táblázatban a pálya helyszíne?
Amíg a Hubble és a Swift viszonylag közel vannak hozzánk (ezért is tudja őket elérni a cikkben említett robotizált LINK mentőegység), addig a James Webb és a jövőbeli Roman teleszkóp olyan messze vannak (az L2 ponton), ahová jelenleg semmilyen emberi vagy robotizált mentőakciót nem tudnánk indítani, ha valami elromlana.
