Újabb védelmi szint lépett életbe a magyar pénzforgalomban. A Központi Visszaélésszűrő Rendszer már nemcsak az azonnali, hanem a teljes forintátutalási forgalmat is ellenőrzi. A KVR eddig több mint 300 millió tranzakciót vizsgált át és több ezer visszaélési kísérlet felismerésében segítette a pénzintézeteket.
Új rendszer figyeli a magyar banki átutalásokat. Forrás: Unsplash
Több ezer csalási kísérletet szűrtek ki, minden forintátutalást figyelnek
Új szintre lépett a magyar banki átutalások védelme, miután 2026. július 1-jétől elindult a Központi Visszaélésszűrő Rendszer második fejlesztési üteme. a rendszer már nemcsak az azonnali átutalásokat, hanem a teljes forintátutalási forgalmat is előzetes kockázatértékelés alá vonja, ami fontos lépés lehet a banki csalások megelőzésében – olvasható a fejlesztésről szóló hír a GIRO Zrt. közleményében.
Minden forintátutalásnál erősebb védelem jön
A Központi Visszaélésszűrő Rendszer, vagyis a KVR második ütemének legfontosabb újdonsága, hogy július 1-jétől a hazai pénzforgalmi szolgáltatóknak már az azonnali átutalásokon túl a nem időkritikus forintátutalásokat is át kell futtatniuk a rendszeren. Ez a napközbeni és az éjszakai átutalási tranzakciókra is vonatkozik.
A változás azért jelentős, mert a csalók nem kizárólag az azonnali fizetési rendszert próbálják kihasználni. A teljesebb lefedettség így növelheti annak esélyét, hogy a gyanús tranzakciókat még a teljesítés előtt felismerjék a bankok.
Már több mint 300 millió tranzakciót ellenőriztek
A KVR a Magyar Nemzeti Bank „Öt Csapás” kiberbiztonsági programjának részeként 2025. július 1-jén indult el. Az első fázisban az azonnali fizetési tranzakciók valós idejű, mesterséges intelligencia alapú elemzésére épült a rendszer.
A GIRO adatai szerint az indulás óta eltelt egy évben a KVR már több mint 300 millió tranzakciót ellenőrzött, és több mint 5 ezer visszaélési kísérlet azonosításában segítette a bankokat. Ez azt mutatja, hogy a központi szűrés nem önálló „stop gombként”, hanem a pénzintézetek saját védelmi rendszereit kiegészítő biztonsági rétegként működik.
Mesterséges intelligencia segíti a csalások felismerését
Az MNB korábbi közlése szerint a rendszer mesterséges intelligencia segítségével értékeli az egyes tranzakciókhoz kapcsolódó visszaélési kockázatokat. A bankoknak a KVR-től kapott kockázati értékeket be kell építeniük saját visszaélésszűrő rendszereikbe, így a gyanús utalások felismerése gyorsabbá és pontosabbá válhat.
Ez különösen fontos a digitális pénzügyi csalások terjedése miatt. A csalók egyre gyakrabban használnak megtévesztő telefonhívásokat, hamis banki üzeneteket, adathalász oldalakat vagy sürgető fizetési helyzeteket, amelyekkel az ügyfeleket saját maguk által indított utalásokra veszik rá.
A bankok felelőssége is nőtt
Az „Öt Csapás” program nemcsak technológiai fejlesztésről szól. A GIRO közlése szerint az MNB kezdeményezésére módosult a szabályozás is annak érdekében, hogy arányosabban viseljék a felek a visszaélésekből eredő károkat. A pénzforgalmi szolgáltatóknak kell viselniük a jóvá nem hagyott, kibercsaláshoz köthető fizetési műveletekből eredő kárt, ha elmulasztották az előírt erős ügyfélhitelesítést.
A jegybank emellett 2025-ben 11 intézménynél indított vizsgálatot a visszaélések megelőzéséről, észleléséről, megakadályozásáról és kezeléséről szóló 5/2023. MNB ajánlás betartása kapcsán. Az ajánlás célja, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók egységesebb és hatékonyabb védelmi intézkedéseket alkalmazzanak a csalásokkal szemben.
Erősödhet a bizalom a banki átutalásokban
A KVR második fázisának elindulása a magyar pénzforgalom egyik fontos biztonsági fejlesztése. A rendszer a bankok saját csalásszűrő megoldásaival együtt működik, miközben egyre szélesebb körben vizsgálja a forintátutalásokat.
A cél egyértelmű: minél több gyanús tranzakciót azonosítani még azelőtt, hogy az ügyfelek pénze eltűnne. A több mint 300 millió ellenőrzött tranzakció és az 5 ezernél is több azonosított visszaélési kísérlet alapján a KVR már az első évében érdemi szerepet kapott a magyar bankrendszer védelmében.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
