Újra erőt mutatott a magyar kiskereskedelem. Májusban több pénzt hagytak a vásárlók a boltokban, különösen a nem élelmiszer jellegű üzletekben és az üzemanyag-kiskereskedelemben. Az elemzők szerint a háttérben a gyors bérnövekedés, az alacsony infláció és a javuló fogyasztói hangulat áll, vagyis a háztartások óvatosan, de egyre bátrabban térnek vissza a vásárlásokhoz.
Újra többet költenek a magyarok a kiskereskedelemben. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Májusban újra lendületet kapott a kiskereskedelem
A Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint 2026 májusában a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat alapján 3,8 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az előző hónaphoz képest a szezonális és naptárhatással kiigazított forgalom 0,7 százalékkal nőtt.
A részletes adatok is élénkülést mutatnak. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,2 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,4 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 8,4 százalékkal bővült az értékesítés volumene éves alapon, naptárhatástól megtisztítva – olvasható az adat a KSH oldalán.
A nem élelmiszer jellegű üzletek húzták a növekedést
A májusi adat egyik legfontosabb üzenete, hogy a növekedés nem kizárólag az alapvető fogyasztási cikkekre épült. Az élelmiszerüzletek forgalma éves alapon ugyan emelkedett, de az áprilisi húsvéti hatás után havi összevetésben már mérséklődhetett.
A lendület inkább a nem élelmiszer jellegű üzletekben látszott. Az elemzői kommentárok szerint erősebben teljesítettek az internetes és csomagküldő kereskedők, az illatszerüzletek, a ruházati és lábbeli üzletek, valamint a bútor- és műszakicikk-kereskedések. Ez arra utal, hogy a háztartások nemcsak a napi bevásárlásra költenek többet, hanem a korábban elhalasztott vásárlások egy részét is pótolhatják.
A bérek és az alacsony infláció adják a hátteret
A fogyasztás élénkülését a jövedelmi helyzet javulása is támogatja. A KSH legutóbbi kereseti adatai szerint 2026 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 772 200 forint, a nettó átlagkereset 541 200 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,0 százalékkal, a nettó 11,2 százalékkal, a reálkereset pedig 8,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
Ez a kiskereskedelem szempontjából kulcsfontosságú. Ha a bérek gyorsabban nőnek, mint az árak, akkor a háztartások vásárlóereje emelkedik. A májusi inflációs adat is ezt a képet erősíti: a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, áprilishoz képest pedig átlagosan nem változtak.
Az üzemanyag-forgalom is nagyot nőtt
Az üzemanyag-kiskereskedelem 8,4 százalékos éves bővülése szintén fontos szerepet játszott a teljes kiskereskedelmi adatban. Az elemzők szerint ez részben az előző hónapok erős forgalmának folytatása lehet, miközben a márciusi, részben pánikvásárlásokkal magyarázott kiugrás hatása fokozatosan kifutott.
Az üzemanyag-forgalom növekedése azért is figyelemre méltó, mert a benzin- és gázolajpiac az elmúlt időszakban érzékenyen reagált a geopolitikai feszültségekre és a világpiaci olajárak mozgására. A magasabb forgalom arra utalhat, hogy a lakossági mobilitás és a közlekedési kereslet továbbra is erős.
A fogyasztás maradhat a gazdaság motorja
Az elemzők egyetértettek abban, hogy a fogyasztás 2026-ban is a magyar gazdasági növekedés egyik legfontosabb hajtóereje maradhat. Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza szerint a kiskereskedelem egész évben 5–6 százalék körüli bővülést mutathat, amit a magas fogyasztói bizalom, az alacsony infláció és az erőteljes bérnövekedés támogathat.
Molnár Dániel, a Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint a májusi adat azt mutatja, hogy az áprilisi gyengébb teljesítmény nem jelentett trendtörést. A javuló jövedelmi helyzet és a háztartások kedvezőbb hangulata továbbra is stabil alapot adhat a szektor bővülésének.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a nem élelmiszer jellegű üzletek növekedését részben az elhalasztott fogyasztás bepótlása magyarázhatja. Az élelmiszerüzleteknél viszont természetes korlátja van a bővülésnek: egy idő után nem mennyiségben, hanem inkább minőségben változhat a fogyasztás.
Mit jelenthet ez a gazdaság egészének?
A májusi kiskereskedelmi adat kedvező jelzés a második negyedéves GDP szempontjából. Ha a reálbérek tovább nőnek, az infláció alacsony marad, és a fogyasztói bizalom nem romlik, akkor a háztartási fogyasztás érdemben támogathatja a gazdasági növekedést.
A kockázatok azonban nem tűntek el. Az infláció esetleges újbóli gyorsulása, az üzemanyagárak emelkedése vagy a munkaerőpiaci bizonytalanság visszafoghatja a vásárlási kedvet. Egyelőre azonban a friss adatok alapján a magyar fogyasztás továbbra is erős támasza lehet a gazdaságnak.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
