Több mint négy éve nem látott szintre emelkedett a japán gazdaság előretekintő teljesítményindexe. A májusi adat azt jelzi, hogy a gazdasági kilátások fokozatosan javulnak, miközben a fogyasztói hangulat, a kiskereskedelem és a munkaerőpiac is ellenállóbb képet mutat. A pozitív jelek ellenére az infláció továbbra is nyomást gyakorol a háztartásokra és a reálbérek növekedésére.
Megmozdult az infláció Japánban. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Közel ötéves csúcson a japán gazdasági mutató
A japán kormány kedden közzétett előzetes adatai szerint a gazdaság összetett előretekintő teljesítményindexe, vagyis a Leading Index májusban 116,8 pontra emelkedett az áprilisi 116,1 pontról. Ez 2021 júliusa óta a legmagasabb érték.
Az adat enyhén elmaradt az elemzői várakozástól, mivel a piac 116,9 pontos mutatóra számított. A növekedés ugyanakkor így is azt jelzi, hogy Japán gazdasági kilátásai fokozatosan javulnak, és több kulcsfontosságú részmutató is kedvezőbb képet mutatott az előző hónaphoz képest – olvasható a gazdasági hír a Reuters oldalán.
A Leading Index olyan tényezők alapján méri a következő hónapok gazdasági kilátásait, mint az állásajánlatok alakulása, a fogyasztói hangulat, a részvényárak és a gépipari megrendelések. A mutató egy évvel korábban, 2025 májusában még 104,3 ponton állt.
Javult a fogyasztói hangulat
Az index egyik fontos hajtóereje a fogyasztói hangulat javulása volt. A japán kabinetiroda adatai szerint a fogyasztói bizalmi mutató májusban február óta a legmagasabb szintre emelkedett.
A javulás azért figyelemre méltó, mert a háztartások továbbra is erős költségnyomással szembesülnek. Az energiaárak és a megélhetési költségek emelkedése óvatosságra késztetheti a fogyasztókat, ennek ellenére a japán lakosság megítélése több területen is kedvezőbb lett.
A fogyasztók optimistábban látták a jövedelmi kilátásokat, az általános megélhetési helyzetet és a foglalkoztatási környezetet is. Emellett nőtt a tartós fogyasztási cikkek vásárlására mutatott hajlandóság, ami a belső kereslet szempontjából fontos jelzés.
Erősödött a kiskereskedelem
A japán kiskereskedelmi forgalom májusban 5,3 százalékkal nőtt éves alapon, ami 2023 novembere óta a legerősebb ütem volt. Az adat gyorsulást jelentett az áprilisi, felfelé módosított 2,8 százalékos bővülés után, és meghaladta a piaci várakozásokat is.
A javulásban szerepet játszhatott a bérek emelkedése és a kormányzati gazdaságélénkítő intézkedések hatása. A japán kormány célja a lakossági kiadások élénkítése és a növekedés stabilizálása, különösen egy olyan időszakban, amikor a háztartásokat továbbra is érinti az inflációs nyomás. A kiskereskedelmi adat azt jelzi, hogy a fogyasztás nem szakadt be, sőt a belső kereslet a magasabb árak ellenére is tartást mutatott.
A munkaerőpiac továbbra is feszes
A japán munkaerőpiac szintén stabil képet mutatott. A munkanélküliségi ráta májusban 2,5 százalékon maradt, ami 2025 júliusa óta a legalacsonyabb szintnek felel meg.
A foglalkoztatottak száma 68,82 millióra emelkedett, ami rekordmagas szintet jelent. Bár az állásajánlatok száma csökkent az előző hónaphoz képest, a munkaerőpiac összességében továbbra is ellenálló maradt. Ez fontos támaszt adhat a fogyasztásnak, mivel a stabil foglalkoztatás és a javuló jövedelmi kilátások segíthetik a háztartási kiadások fenntartását.
A reálbérek emelkednek, de az infláció fékezi a lendületet
A kedden közzétett kormányzati adatok szerint Japánban a reálbérek májusban 1,4 százalékkal emelkedtek éves alapon. Ez már az ötödik egymást követő hónap volt, amikor nőtt a reálbér, vagyis a bérek vásárlóereje.
A növekedés üteme azonban lassult, mivel az infláció ismét erősebb nyomást gyakorolt a háztartásokra. Ez kulcskérdés Japán számára, mert a tartós gazdasági élénküléshez nemcsak nominális bérnövekedésre, hanem valódi vásárlóerő-emelkedésre is szükség van.
A friss adatok alapján a japán gazdaság kilátásai javulnak, de az infláció és a külső bizonytalanságok továbbra is korlátozhatják a lendületet. A következő hónapokban ezért a bérek, a fogyasztás és a Bank of Japan kamatpolitikája kerülhet a befektetők figyelmének középpontjába.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
