Erős befektetői érdeklődés mellett zárta legújabb deviza állampapír-kibocsátását Magyarország. Az állam a tervezett 2,5–3 milliárd eurós sáv felső határát használta ki, és összesen hárommilliárd euró friss forrást vont be 5 és 10 éves eurókötvényekkel. A több mint háromszoros túljegyzés azt jelzi, hogy a nemzetközi befektetők kedvezőbben ítélik meg a magyar állampapírpiacot, különösen az uniós forrásokkal és a javuló piaci hangulattal kapcsolatos várakozások mellett.
Hárommilliárd eurót vont be Magyarország
Magyarország sikeresen zárta legújabb deviza állampapír-kibocsátását. Az állam összesen 3 milliárd eurót vont be a nemzetközi piacokról. A kibocsátás két sorozatból állt. Az egyik 1,5 milliárd euró értékben 5 éves, és további 1,5 milliárd euró értékben 10 éves kötvényt értékesítettek.
A Reuters korábbi beszámolója szerint Magyarország 2026-ra 1 482 milliárd forint, vagyis mintegy 4,5 milliárd dollár értékű devizakötvény-kibocsátást tervezett, és az ÁKK már akkor jelezte, hogy euró- vagy dollárkötvény kibocsátása is jöhet az év első felében – olvasható a kibocsátásról szóló hír a kormány oldalán.
Több mint háromszoros volt a túljegyzés
A kibocsátásra összesen több mint 9,4 milliárd eurónyi befektetői ajánlat érkezett. Ez azt jelenti, hogy a 3 milliárd eurós végleges mérethez képest nagyjából 3,1-szeres volt a túljegyzés.
A napközbeni adatok ennél is magasabb, több mint 9,9 milliárd eurós befektetői ajánlatállományról szóltak, ám a végleges árazás előtt természetes, hogy egyes befektetők visszavonják vagy csökkentik ajánlataikat. A lényeg így is az, hogy a kereslet messze meghaladta a ténylegesen értékesített mennyiséget.
Kedvezőbb lett az árazás a reggeli jelzésnél
A kibocsátás egyik legfontosabb üzenete az árazásban látszik. A reggeli iránymutatás szerint az 5 éves kötvény hozamfelára a midswap felett 115 bázispont, a 10 éves kötvényé pedig 160 bázispont körül indult. A végleges felárak ennél 35 bázisponttal kedvezőbben alakultak.
Ez azt jelenti, hogy a befektetői kereslet lefelé húzta a Magyarországtól elvárt kockázati prémiumot. Piaci becslések alapján az állam kamatterhe az 5 éves kötvénynél 3,6 százalék, a 10 évesnél 4,2 százalék körül alakulhat. A friss piaci háttér is kedvezőbbé vált. A magyar 10 éves állampapírhozam július 6-án 5,08 százalék körül mozgott, az elmúlt egy hónapban pedig több mint fél százalékponttal csökkent.
Miért most ment piacra az állam?
A kibocsátás mögött elsősorban finanszírozási és előfinanszírozási szempontok állnak. Magyarország számára fontos tétel az uniós helyreállítási alapból lehívható források előfinanszírozása, amelyhez a nemzetközi piacról bevont euróforrások mozgásteret adhatnak.
A Reuters júniusi beszámolója szerint a magyar kormány olyan reformcsomagot készített elő, amely akár 10 milliárd eurónyi uniós helyreállítási forrás lehívását is lehetővé teheti közlekedési, energetikai, kisvállalkozási és lakhatási célokra.
A piacok szempontjából az is fontos, hogy a befektetők az elmúlt hónapokban kedvezőbben árazták Magyarországot. A Reuters korábbi elemzése szerint az uniós kapcsolatok rendeződésével és a befagyasztott források feloldásának esélyével a magyar eszközök megítélése javult.
Miért fontos a devizakötvény-kibocsátás?
A devizakötvény-kibocsátás lehetőséget ad arra, hogy az állam nagyobb összegű forrást vonjon be nemzetközi befektetőktől, euróban. Ennek előnye, hogy szélesebb befektetői kör érhető el, és kedvező piaci környezetben olcsóbb finanszírozást is biztosíthat.
Kockázata ugyanakkor, hogy a devizaadósság árfolyamkitettséget jelent. A Reuters tavaly decemberi cikke szerint a Fitch is felhívta a figyelmet arra, hogy a devizaadósság arányának emelkedése növeli Magyarország érzékenységét az árfolyammozgásokra.
Erősödő befektetői bizalmat jelezhet a tranzakció
A mostani tranzakció legfontosabb üzenete, hogy a nemzetközi befektetők erős keresletet mutattak a magyar devizakötvények iránt, miközben az állam a tervezett sáv legmagasabb összegét tudta bevonni. A kedvezőbb végleges felárak azt jelzik, hogy a piac alacsonyabb kockázati prémiumot kért, mint amit a nap eleji iránymutatás sugallt.
Ez rövid távon kedvező jelzés a magyar finanszírozás számára. Hosszabb távon azonban az lesz a döntő, hogy az uniós források ténylegesen megérkeznek-e, a költségvetési pálya mennyire stabilizálódik, és sikerül-e tartósan fenntartani a befektetői bizalmat.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: ÁKK
