Időzített bombaként robbant be az indonéziai hulladékválság Tangerang Regency-ben, ahol június 30-a óta megállíthatatlanul lángol a Jatiwaringin hulladéklerakó.
A súlyos környezeti katasztrófa miatt eddig több száz helyi lakos kényszerült otthona elhagyására, a levegő minősége pedig elérte a kritikus, életveszélyes szintet. Miközben a tűzoltók helikopterekkel, drónokkal és buldózerekkel küzdenek a mélyben parázsló lángokkal, a környezetvédők szerint a tragédia a rendszerszintű kormányzati hanyagság egyenes következménye.
Menekülő lakosok és akut légúti megbetegedések, mérgező füst
A hulladéklerakó-tűz június végén egy apró szikrából indult ki, amelyet az erős széllökések pillanatok alatt hatalmas tűzvésszé duzzasztottak. A sűrű, fekete, mérgező gázokat tartalmazó füstfelhő gyorsan elárasztotta a környező lakóövezeteket.
„A füst olyan sűrű volt, hogy senkit sem lehetett látni. Csíp az orr, köhögést és orrfolyást okoz, és légzési nehézségeket okoz… Kénytelenek voltunk elhagyni a házat, mert már nem bírtuk tovább” – nyilatkozta a 45 éves Sarmanah, aki gyermekével menekült el a helyszínről.
A helyi hatóságok ideiglenes menedékhelyeket állítottak fel a kitelepített családoknak. A helyi egészségügyi szolgálatok jelentése szerint eddig legalább 234 embert vizsgáltak meg légúti megbetegedések miatt, és közülük 72 lakosnál diagnosztizáltak akut légúti fertőzést.
Miért ég a szemét? A mélyben izzó metángáz a felelős
A Nemzeti Katasztrófavédelmi Ügynökség (BNPB) szerint a tűzoltást nehezíti, hogy a lángok nem a felszínen, hanem a hatalmas szeméthegyek gyomrában, a mélyben parázsolnak. Az indonéz Környezetvédelmi Forum (Walhi) nevű civil szervezet rámutatott: a tüzet a bomló szerves hulladékból felhalmozódó metángáz okozza, ami a szabályozatlan, nyílt hulladéklerakó rendszerek közvetlen következménye.
A Jatiwaringin hulladéklerakó számokban:
- Tervezett kapacitás: Napi 2700 tonna hulladék befogadására képes.
- Valós lefedettség: Ez a mennyiség Tangerang Regency szeméttermelésének mindössze 59%-át kezeli.
- A fennmaradó 41%: Illegális, nyílt lerakókban végzi az emberek otthonainak közvetlen közelében, folyamatos bűzt, legyeket és földcsuszamlás-veszélyt okozva.
Az indonéziai hulladékválság nem újkeletű: 2023-ban a Sarimukti hulladéklerakóban, majd nem sokkal később egy másik tangerangi helyszínen pusztítottak a lángok, amelyeket szintén a hőség és a gázok felhalmozódása idézett elő.
Szankciók és a fenntartható hulladékgazdálkodás hiánya
A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium tájékoztatása szerint a Jatiwaringin hulladéklerakót a nem megfelelő kezelés miatt már 2025-ben közigazgatási szankciókkal sújtották. A hatóságok utasították az önkormányzatot az ellenőrzött hulladéklerakó rendszer bevezetésére, amely földrétegekkel fedné le a szemetet a metánképződés minimalizálására. Emellett a minisztérium bejelentette, hogy 2026 augusztusának elején 390 indonéziai hulladéklerakó átfogó értékelését végzik el.
A környezetvédelmi aktivisták szerint azonban a papírforma nem elég a válság kezelésére.
„A szabályozás azért nem valósul meg, mert nincs szigorúság, a régiók hulladékgazdálkodási költségvetése minimális, és nem oktatják a lakosságot a szerves hulladék szelektív gyűjtésére” – figyelmeztetett Wahyu Eka Styawan, a Walhi kampányfelelőse.
A szakértők egyetértenek. A forrásnál történő hulladékcsökkentés és a szerves anyagok újrahasznosítása nélkül a katasztrófa bármikor megismétlődhet, amint visszatér a hőség. A tűzoltók remélik, hogy végre elfojtják a jatiwaringini tüzet, A mélyben izzó rendszerszintű válság megoldása még hosszú éveket vehet igénybe.
