Ismét fellángolt a nemzetközi Grönland-vita, miután Donald Trump amerikai elnök a NATO ankarai csúcstalálkozóján kijelentette: a stratégiai fontosságú szigetet az Egyesült Államoknak kellene ellenőriznie.
Miközben Washington szerint az annexió az egyetlen megoldás a sarkvidéki biztonsági kockázatokra, Dánia katonai ellenállást vetített előre.
A világ legnagyobb szigetének státusza körüli diplomáciai feszültség a NATO ankarai csúcstalálkozóján lépett újra a nyilvánosság elé. Donald Trump elnök a Recep Tayyip Erdoğan török államfővel folytatott kétoldalú megbeszélésén hangsúlyozta, hogy a területnek az USA fennhatósága alá kellene tartoznia Dánia helyett. Konkrét lépésekkel vagy katonai akcióval azonban ezúttal nem fenyegetőzött.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök határozottan reagált az amerikai felvetésre. Kijelentette, hogy Koppenhága a védelmi szövetség minden négyzetcentiméterét – beleértve Grönlandot is – kész katonai erővel megvédeni.
Miért akarja Donald Trump megszerezni Grönlandot?
A hétvégén egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő zárt körű sajtótájékoztatón világossá tette a Trump-adminisztráció álláspontját. Washington szerint Grönland amerikai kézbe vétele jelenleg az egyetlen hatékony módja a térséget övező hosszú távú geopolitikai kockázatok kezelésének.
„Továbbra is úgy gondoljuk, hogy ez a legjobb módja annak, hogy kielégítsük a NATO védelmi igényeit Grönlanddal kapcsolatban” – fogalmazott a tisztségviselő.
Az amerikai aggodalmak hátterében a következők állnak:
- Fokozott tengeri jelenlét: A Pentagon jelentései szerint „jelentős haditengerészeti tevékenység” zajlik a sarkvidéki régióban.
- Oroszország és Kína térnyerése: Washington attól tart, hogy Dánia egyedül nem képes megvédeni a területet a két nagyhatalom gazdasági és katonai nyomulásától.
- Állandó védelmi bázis igénye: Trump elnök nem ideiglenes megállapodást, hanem „állandó” megoldást keres az észak-amerikai kontinens védelmére.
A NATO egysége a tét?
A Grönland-vásárlás ötlete nem új keletű. Trump az év elején már nyíltan azzal fenyegetőzött, hogy elfoglalja a szigetet. Ezzel komoly diplomáciai botrányt okozott, megsértve szövetségesét, Dániát, és kétségeket ébresztve a NATO szövetségesi lojalitásával kapcsolatban.
Bár az amerikai elnök később visszavonta az európai országok elleni büntetővámokat és a katonai fenyegetéseket, a szigetre vonatkozó igényéből nem engedett.
Keresik a diplomáciai kompromisszumot
Dánia és Grönland helyi kormánya továbbra is mereven elutasít mindenfajta amerikai fennhatóságot vagy adásvételt. Ugyanakkor a nyílt konfliktus elkerülése érdekében a felek kétoldalú tárgyalásokat kezdtek a Trump-adminisztrációval. A cél egy olyan védelmi kompromisszum kidolgozása, amely garantálja az USA biztonsági igényeit anélkül, hogy sértené Dánia területi integritását.
