Kisebb hiány, bővülő foglalkoztatás

A magyar költségvetési hiány az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény számításai szerint ebben az évben a GDP 2,9, 2014-ben kereken 3, az azt követő esztendőben pedig 2,7 százaléka lesz. Az államadósság szintje minimális mértékben csökken: 2013-ban a GDP 80,7, jövőre 79,9, 2015-ben pedig 79,4 százalékának felel majd meg a brüsszeli előrejelzés szerint.

A foglalkoztatottak száma – olvasható a prognózisban – ebben az évben 0,1, 2014-ben 0,8, 2015-ben pedig 0,5 százalékkal bővül, miközben a munkanélküliségi ráta ezekben az években 11, 10,4, illetve 10,1 százalékra várható. Az infláció 2013-ban 2,1, 2014-ben 2,2, 2015-ben pedig 3 százalékos lesz – jósolják Brüsszelben.

Élénkül a magyar gazdaság

A Magyarországról szóló szöveges értékelésben az olvasható, hogy a gazdaságban a 2012-es recesszió után ez év elején megfordult a tendencia, és főként a mezőgazdaságban, de más szektorokban is élénkülés volt tapasztalható. Az Európai Bizottság szerint az enyhe GDP-növekedés trendje tovább folytatódhat.

„A növekedés fő hajtóerejének a hazai kereslet ígérkezik” – állapítja meg az uniós testület, megjegyezve azt is, hogy szintén javulás várható a külső keresletben, illetve az újonnan teremtett gépipari kapacitásokban. A belső helyzetet Brüsszel szerint az fogja jellemezni, hogy – részben a szabályozott árcsökkentéseknek betudhatóan – növekszik az elkölthető jövedelem, és ez pozitívan hat a lakossági fogyasztás növekedésére, bár a munkanélküliség magas szintje és a folytatódó forrásszűke kordában tartja a költekezést.

Az Európai Bizottság prognózisa szerint Magyarországon – elsősorban az uniós alapok felhasználásának köszönhetően, a kormányzati beruházások erőteljes növekedése révén – várhatóan megáll a beruházások meredek csökkenése. A vállalati beruházások alakulása azonban várhatóan negatív marad, amiben a hitelezés további csökkenése és az ingatlanpiac gyengesége tükröződik.

A munkaerőpiacot illetően a brüsszeli áttekintés megállapítja, hogy a foglalkoztatási adatok javulásának fő forrása továbbra is a közmunkaprogram, és hogy a belföldi vállalkozói szektorban nagyrészt tovább stagnál a foglalkoztatás.

Mérsékelt áremelkedés

Az infláció 2013 harmadik negyedévében a történelmi mélypontnak számító 1,6 százalékra süllyedt – állapítja meg a brüsszeli elemzés. Ez az Európai Bizottság szerint nagyrészt az energia- és más rezsiköltségek több lépcsőben megvalósított szabályozott csökkentéséből fakadt, de az infláció egyébként is csökkent, és az árak emelkedése várhatóan továbbra is mérsékelt marad.

Vizsgálják a takarékszövetkezeti tőkeinjekciót

A deficitprognózissal kapcsolatban az elemzés kitér arra, hogy az Európai Bizottság pénzügyi tranzakcióként veszi figyelembe a takarékszövetkezetek esetében tervezett tőkeinjekciót, ami a GDP 0,3 százalékát teszi ki, ám ezt a kategorizálást még meg kell erősítenie az Eurostatnak, az EU központi statisztikai hivatalának.

A nagy kérdés továbbra is a deficit

A 2014-re prognosztizált 3 százalékos költségvetési deficit azért magasabb egy hajszállal az idei 2,9 százaléknál, mert tükrözi a közoktatási szektorban tervezett béremelést, a korábban bevezetett egyszerűsített vállalkozási adók növekvő fiskális következményét, valamint a családi adókedvezmények kiterjesztését. Ezeket az elemeket Brüsszel szerint részben ellensúlyozza – a gazdasági talpra állásból következő kedvező hatások mellett – a bérek nominális befagyasztása a közszféra nagy részében, az útdíjakból befolyó bevétel növekedése, illetve az adóügyi igazgatás javítása.

Az Európai Bizottság megjegyzi: ezt a prognózist jelentős deficitnövelő kockázatok övezik. Az előrejelzés ugyanis nem vesz számításba olyan intézkedéseket, amelyekről még nincs döntés, illetve amelyek nem ismeretesek kellő részletességgel. Ilyen lehetséges intézkedés például – olvasható a brüsszeli dokumentumban – a nyershús áfájának csökkentése, illetve a devizában eladósodott háztartásokat segítő program.