Január 25-én választásokat tartanak Görögországban.  A voksolás eredményezheti azt, hogy olyan erők kerülnek hatalomra, akik térnyerésével bekövetkezhet a mediterrán állam távozása az euroövezetből.  A görög helyzet alakulásában  rendkívül nagyot nyom a latban az is, milyen álláspontra helyezkedik a görög kérdésben Németország, Európa legnagyobb gazdaságának politikai vezetése és maga a kancellár, Angela Merkel.

Tizenegymilliárd euró a tartozás a görögök szerint

A német kormány egyre egységesebbnek látszik abban a kérdésben, immár nem tartják elképzelhetetlennek hogy Görögország elhagyja az euróövezetet. Ilyen értelemben foglalt állást  Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter.

Az álláspontjuk erősödéséhez az is nagyban hozzájárulhat, hogy a hétvégén az egyik görög újságban a német adóssággal kapcsolatos elemzés jelent meg. Az elemzés a görög kormány megbízásából készült, nyilván összefügg a választások egyik esélyesének tartott Sziriza párt állásfoglalásával.

A párt vezető közgazdásza korábban azzal az ötlettel állt elő, hogy olyan megállapodásra lenne szükség szerinte, mint annak idején 1953-ban, amikor Európa több állama segítette Németországot a második világháborút követő súlyos adósságainak rendezésében.

John Milios közgazdász professzor, úgy vélekedett, hogy 1953-ban Görögország azok között az államok között volt, akik elengedték Németország államadósságának a felét, s ezzel valójában megnyitották az utat az azt követő német gazdasági csoda előtt. A mostani lehetne az idő, amikor a németek viszonozhatnák a görögök ötvenes évekbeli gesztusát.

Tovább fejlesztette elképzelését a Sziriza

A folytatás a hétvégi elemzésből egyértelműen ki is derül. A készítők kicsit fordítottak az eredeti elképzelésen. Friss véleményük szerint ugyanis Németország tizenegymilliárd euróval tartozik Görögországnak egy – a német megszállás alatt kierőszakolt – kölcsön miatt. Ha a Sziriza párt megnyeri a választásokat, azon lesz, hogy érvényt szerezzen ennek a követelésnek. A Sziriza szóvívője be is jelentette, eddig egyetlen kormány sem vette fel ezt a kérdést, mi azonban hatalomra kerülésünk után ezt megtesszük.

A német pénzügyminisztérium nem késlekedett a válasszal. Friss nyilatkozatuk szerint nincsen tudomásuk semmilyen szakértői jelentésről. A pénzügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, a kérdéssel kapcsolatosan nem érkezett hozzájuk semmiféle követelés a görög kormány részéről.

A minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy Németország az ötvenes évek végén tizenkét nyugati országgal megállapodott a háborús jóvátétel kérdésében. Görögországgal 1960-ban írt alá egyezményt ebben a kérdésben. Ebben azt is leszögezték, hogy a jóvátétel az egyezménnyel végérvényesen lezárult.

A német újraegyesítés során (1990-ben) a későbbiekben sem vetődött fel ez a kérdés, a többi között ezért sem lát a német kormányzat alapot a görög követelésre. Arról nem is beszélve, hogy a második világháború vége óta hetven esztendő telt el, a jóvátétel kérdése már csak emiatt is a jogi érvényét veszítette.

Súlyos milliárdokba került a görög válság Európának

És még egy fontos tény: görög válság már eddig is rengeteg pénzébe került Európának. A korábbi fél évtizedben számítások szerint legalább kétszáznegyvenmilliárd euróba a különböző segélyprogramok révén.