2024 április 27

Újra kell kezdeni az egyik devizahiteles pert

A testület a Fővárosi Törvényszéket új tárgyalás lefolytatására és újabb határozat hozatalára kötelezte, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül.

Első fokon a bíróság azért utasította el a Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt. keresetét, mert álláspontja szerint a pénzintézet által alkalmazott általános szerződési feltételek egyike sem felelt meg maradéktalanul a törvényi feltételeknek. A bíróság elutasította a felperes pénzintézet indítványát az alkotmánybírósági normakontrollról is.

Nem sértett eljárási szabályt az elsőfokú bíróság

A tanácsvezető hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság nem sértett eljárási szabályt. A per indításakor a bíróság megvizsgálta, hogy a pénzintézet devizaalapú, azaz a törvény hatálya alá tartozó szerződéseket kötött, azonban első fokon nem tartották bizonyítottnak azt, hogy valódi devizahitelezést folytatott volna, azaz devizában folyósították és törlesztették a kölcsöneiket. Kifejtette: a devizahitelekkel kapcsolatos törvény pontosan meghatározta, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések tartoznak a hatálya alá, és a valódi devizaügylet nem.

Hozzátette: október 15-én, szerdán lépett hatályba a jogszabály módosítása, amely a törvény hatályát kiterjeszti a valódi devizahitelekre, illetve pénzügyi lízingszerződésekre, azzal, hogy ezekben a keresetleveleket 2015. január 5. és 12. között kell beadni. Ismertetése szerint az „idő előttiség” címén ezeket a kereseteket nem kell elutasítani, az elsőfokú bíróságnak majd január 5. után kell eljárnia.

A Fővárosi Ítélőtábla a pénzintézetnek a per megszüntetésére vonatkozó kérelmét elutasította.

Pro és kontra

A tárgyaláson a felperes pénzintézet képviselője kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, mert érvelése szerint sem deviza-, sem forintalapú szerződést nem kötött, így az általános szerződési feltételei nem tartoznak a törvény hatálya alá. Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: nem volt hatásköre az ügy tárgyalására, a pert meg kell szüntetni.

Az alperes magyar állam jogi képviselője szerint nem értelmezhető a pénzintézet kifogása, fenntartotta az ellenkérelmet, és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.