A perben a pénzintézet a devizahitelekkel kapcsolatos általános szerződési feltételei tisztességtelenségének törvényi vélelmét kívánta megdönteni. A Fővárosi Törvényszék első fokon nem jogerősen elutasította a pénzintézet keresetét a szeptember 23-án kihirdetett határozatában. Az ítélet ellen az Argenta fellebbezett.

Ők is az Alkotmánybírósághoz mennének

A felperes pénzügyi intézmény fellebbezésében alkotmánybírósági (Ab) eljárás kezdeményezését kérte, mivel álláspontja szerint a nyáron elfogadott devizahiteles törvény több helyen sérti az alaptörvényt. Kiemelte: az elsőfokú ítélet indoklása hiányos, felülbírálatra alkalmatlan, mivel a törvényszék nem vizsgálta a felperes által felvetett alkotmányossági kifogások többségét. A felperes szerint annak megítélése, hogy a törvény rendelkezései alaptörvénybe ütköznek-e, a rendes bíróság által nem megítélhető kérdés, az kizárólag az Ab-ra tartozik. Amennyiben egy kérdéses jogszabály esetén a bíróság nem él a fenti jogával felmerülhet, hogy túllépett hatáskörén – mutatott rá a pénzintézet fellebbezésében.

A felperes jogi képviselője szóban kifejtette: ha bíróságnak kétsége merül fel a devizahiteles törvény alaptörvénybe ütközésével kapcsolatban, akkor kell Ab-hoz fordulnia. Ezt a kétséget statisztikailag az is megalapozza, hogy 76-ból 8 esetben Ab-hoz fordult a bíróság, amit az Ab érdemben tárgyal is. A pénzintézet jogi képviselője szerint megalapozott kétség, hogy a jogszabály mégsem teljesen felel meg az alaptörvénynek.

Nem kell minden elvet megvizsgálni

Az alperes magyar állam ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helyben hagyását kérte. Kifejtette: az elsőfokú bíróság jogszerűen járt el, amikor elutasító döntését meghozta. Alkotmányossági kérdésben nem dönthetett az elsőfokú bíróság, ezzel elvonta volna az Ab jogkörét, pont ezzel döntött volna hatáskörén túllépve – tette hozzá.

A magyar állam jogi képviselője szerint az elsőfokú bíróság nem sértette meg indoklási kötelezettségét azzal, hogy nem vizsgált meg minden elvet. Hozzátette: nem volt az elsőfokú bíróság esetében olyan eljárási szabálysértés, ami érdemi felülbírálatra alkalmatlanná tenné a határozatot.