A részvénypiac forgalma 3,8 milliárd forint volt, a vezető részvények közül a Mol és az OTP árfolyama csökkent, míg a Richter és a Magyar Telekom erősödött az előző napi záráshoz képest.

Vegyesen változtak

A Mol 130 forinttal, 1,12 százalékkal 11 510 forintra csökkent, 526,4 millió forintos forgalomban.

Az OTP-részvények ára 29 forinttal, 0,72 százalékkal 4005 forintra esett, forgalmuk 2,2 milliárd forintot tett ki.

A Magyar Telekom árfolyama 1 forinttal, 0,30 százalékkal 331 forintra erősödött, forgalma 125,7 millió forint volt.

A Richter-papírok árfolyama 1 forinttal, 0,03 százalékkal 3690 forintra nőtt, a részvények forgalma 833,0 millió forintot ért el.

A BUMIX 1444,68 ponton zárt kedden, ez 10,97 pontos, 0,75 százalékos csökkenés a hétfői záráshoz viszonyítva.

Sőre Balázs, a Buda-Cash Brókerház Zrt. határidős üzletkötője kiemelte: érdektelenség jellemezte a keddi kereskedést, és a forgalom is alacsony maradt. A magyar tőzsde esett – ellentétben a nyugat-európai piacok egy százalék körüli emelkedésével -, ami elsősorban az OTP- és a Mol-részvények esésének köszönhető – mondta. A Richter és a Magyar Telekom 1-1 forintot emelkedett. Az elmúlt napok pozitív nemzetközi hangulatával nem tudott együtt mozogni se a forint, se a BÉT, „külföld elhúz mellettünk” – jegyezte meg.

Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a Richter-papírok árfolyama napközben elérte 7 havi mélypontját is, ez a rubel gyengülésének, illetve a cég jövő heti gyorsjelentésével – a nem túl erős negyedévvel – kapcsolatos banki várakozások hatása. A Mol gyengülése mögött az a hír állhat, hogy az olajár megint csökkent, illetve az, hogy a horvát pénzügyminisztérium által elrendelt legújabb vizsgálat szerint az INA horvát olajipari vállat 2010-2011-ben 319 millió kuna (12 milliárd forint) adótartozást halmozott fel.

Hozzátette: a Magyar Telekom árfolyama az internetadó múlt heti bejelentése óta több mint 10 forintot csökkent, a piac az első évi adóterhet nagyjából már beárazta, a papír stabilizálódott. Az OTP gyenge teljesítménye mögött az állhat, hogy a befektetők a stressz-teszt előtt túlzottan optimisták voltak, a jelentés után azonban a kockázatosabb banki részvényekbe „szálltak vissza”. A bankpapírral kapcsolatban nem annyira a rubelgyengülés vagy az orosz-ukrán helyzet a kérdés, inkább a kamatpálya, vagy a devizahiteles mentőcsomag számít a befektetőknek – vélekedett.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra”]