Írásban kapnak indoklást
A bíró utalva arra, hogy a tárgyalás mintegy 11 órán keresztül zajlott, elmondta: az idő előrehaladtára tekintettel írásbeli indoklásban fejti ki részletesen a döntést megalapozó érveket. Rövid szóbeli indoklásában ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy speciális eljárásban, speciális szabályok mellett kellett döntenie a bíróságnak.
Kiemelte, hogy az AXA Banknak a per keretében tárgyalt 11 darab ászf-je közül egyik sem felelt meg például az átláthatóság és felmondhatóság elvének, ugyanakkor elmondta: a bíróság egyetért a felperes AXA Bankkal abban, hogy a törvényben rögzített – és a szerződés tisztességességét megalapozó – hét alapelvnek „nagyon nehéz” megfelelni.
A bíró kifejtette: vannak olyan elvek – ilyen például az átláthatóság -, amelyek teljesen áthatják az egyes vizsgált ászf-eket, és vannak olyanok, amelyek nem feltétlenül. „Ezért úgy gondolom, hogy részleges érvénytelenséget megállapítani majdnem olyan nehéz, mint a hét elvnek való megfelelést megállapítani” – fogalmazott a bíró. Hozzáfűzte, hogy ezzel együtt lehetséges a részleges érvénytelenség, legalábbis „dogmatikailag a bíróság álláspontja szerint ez nem kizárható”.
Mi van a részleges érvénytelenség esetén?
A tárgyaláson vita alakult ki a felek között arról, hogy a részleges érvénytelenség megdönti-e a teljes ászf-et: a magyar állam jogi képviselője szerint valamely szerződési feltétel érvénytelensége esetén a teljes ászf megdől, de ezt az AXA Bank vitatta.
A magyar állam jogi képviselője szerint például a tételes meghatározás, a szimmetria és a felmondhatóság elve is olyan elvek, amelyek csak egységes elbírálást tesznek lehetővé, tehát nem lehet azt mondani, hogy az oklista elemei közül egyesek megfelelnek, míg mások nem felelnek meg a törvényben rögzített elveknek.
Az AXA jogi képviselője a tárgyalás kezdetén a bíró kérdésére kifejtette, hogy a szóban forgó ászf-ek mintegy 30 000 ügyféllel kötött szerződést érintenek.
Jóhiszeműen jártak el
A bank jogi képviselője több órán át ismertette a pénzintézet kereseti kérelmét, és az európai uniós esetjogra is hivatkozva fejtette ki, miért voltak tisztességesek az AXA általános szerződési feltételei. Hangsúlyozta többek között, hogy az AXA a kölcsönök folyósításakor minden törvényi kötelezettségét teljesítette, az általa alkalmazott oklista pedig jóhiszeműen alapozta meg, hogy a bank a körülmények változását érvényesítse.
Az AXA jogi képviselője hozzáfűzte, hogy az egész kelet-közép-európai régióra jellemző volt a változó kamatok alkalmazása, aminek a változékony piaci környezet volt az oka.
A bank kezdeményezte, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európai Unió bíróságához; a Fővárosi Törvényszék mindkét, erre irányuló kérelmet elutasította.
Kifejtetlen részletek
A magyar állam jogi képviselője a felperesi kereset teljes elutasítását kérte, kiemelve, hogy részletes ellenkérelmeket nyújtottak be. Felhívta a figyelmet arra, hogy az AXA az oklistát egyes esetekben úgy fogalmazta meg, hogy nem lehetett tudni, milyen irányú változás az, ami a kamatmódosulást eredményezheti. Példaként említette az oklistáról a fogyasztói árak változását, ahol nem volt kifejtve, hogy csökkennie vagy nőnie kell-e az áraknak ahhoz, hogy az kamatmódosítást eredményezzen.
Az AXA egy törvényes képviselőjének tanúként való – üzleti titokra hivatkozva zárt – meghallgatását kérte a bíróságtól, de erre nem került sor. Késő délután ugyanakkor zárt tárgyalást rendelt el a bíró arra az időre, amíg az AXA termékeinek árazásával kapcsolatos kérdéseket tisztázták.
Halasztás és bukás
Korábban már az OTP csoport keresetét is elutasította a bíróság különböző formai okokból, ezért a pénzintézetek módosított kereseteiket újra benyújtják majd és a ők is várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
A Raiffeisen Lízing Zrt. is hasonlóképpen járt, mint a Takarékbank. Ítéletet szeptember 10-én hoz majd a bíróság, a felperes szintén az az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz fordult volna, de a Fővárosi Törvényszék elutasította a pénzintézet indítványát.
Az első ilyen perben pénteken a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét elutasította a bíróság, hétfőn a Milton Hitelezési Zrt. vesztett, a K&H és az MKB devizahiteles perében pedig elhalasztotta az ítélethozatalt a törvényszék.
Az első tárgyalásokat hasonló perek sora követi. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumához a hétfőn lejárt határidőig összesen 79 hitelintézeti kereset érkezett az egyoldalú banki szerződésmódosítás tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban. Huszonnégy keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítottak, melyek közül hatot a pénzügyi intézmények újra benyújtottak.
