Jóllehet Magyarországon egyértelmű, hogy a kecske éve köszönt be a kínai naptár szerint, érdekes módon más nyelvekben ez az elnevezés igencsak kérdéses. A zodiákus nyolcadik állata a „yang” ugyanis az angolban például egyaránt fordítható kecskének és juhnak is. Ami azonban biztos, hogy a ló éve elbúcsúzott, a kecske évét pedig majd a majom követi.

A Föld legnagyobb tumultusa

Annak ellenére, hogy Kína amúgy is hozzá van szokva az elkepesztő forgalomhoz, a tavaszi fesztivál időszaka egyenesen a világ legnagyobb utazási eseményének számít. A kínaiak ugyanis ilyenkor meglátogatják a távoli rokonokat is, sokan pedig egész hetes szabadságot vesznek ki.

Jól mutatja a nagyságrendeket, hogy a kínaiak csak tavaly hozzávetőleg 3,6 milliárd utazást bonyolítottak le az ünnepek alatt. E mögött elsődlegesen az áll, hogy az a 269 millió munkás, aki vidékről ment dolgozni a városokba, ilyenkor végre hazalátogathat. A vidékről nagyvárosokba költöző dolgozók száma egyébként 1989 óta kilencszeresére emelkedett.

Egy világ ünnepe

A kínai újévet szerte a világon megünneplik, főleg ott, ahol jelentős számban élnek kínai származásúak. A kelet-ázsiai országok mellett ilyen Ausztrália, Franciaország, Peru vagy Kanada, de a populációs listát Indonézia, Malajzia, Thaiföld és az Egyesült Államok vezeti.

A táncoló oroszlán

Egy nagyon régi szertartás részeként, a táncoló oroszlán a kínai kultúrában szerencsét és jólétet jelent. Amellett, hogy az újév idején a táncoló oroszlán irodaházakon és más épületkomplexumokon és megjelenik, gyakori kísérője esküvőknek, üzlet megnyitóknak és más egyéb társadalmi eseményeknek is.

A tánchoz két meglehetősen sportos személyre van szükség. Az egyik az első, míg a másik a hátsó részt irányítja. Előfordulhat egy harmadik karakter is a műsor részeként, aki  igyekszik megszelídíteni az oroszlánt. Hagyományosan az oroszlánt kínai kellel etetik, melyet megrág és kiköp, így jelképezve mindezzel a jó szerencse terjedését.

A nagy sárkány

A sárkány táncához már sokkal több ember kell, mint az oroszlánéhoz. A táncoló sárkány műsorában egy elől álló személy egyfajta jogarral jár körbe, ezzel vezetve az össze-vissza kavargó sárkányt. Eredetileg a sárkány a császár szimbóluma volt, de mára átalakult a jóindulatú hatalom és a szerencse jelképévé.

Az étel nem csak étel

A tavaszi fesztivál alatt az ételek szimbólumok is. A hosszú tészták (vagy „hosszú élet tészták”) jó egészséget és hosszú életet jelentenek, éppen ezért nem igazán szabad késsel elvágni vagy evőpálcikával szétszedni őket, mert az egyfajta halálvágyat jelöl.

Szintén hagyományos újévi étel a kis csónak alakú tészta, mivel ez hasonlít az 1900 előtt használatos kínai pénzre, az ezüst vagy arany érmék formájában megjelenő yuanbaóra, amely a jólét szimbóluma.

A szójátékok ünnepe

Az újévi menüt igen gyakran a kínai szójátékok határozzák meg. A mandarint például ajándékba adják, mivel kínaiul a kiejtése hasonlít a „szerencse” szóéra.

Ehhez hasonló a hal is, amely a „bőség” szóra hasonlít, de van ennél bonyolultabb megoldás is. Sokan ugyanis a jó szerencse jelét, a „fu-t” fejjel lefelé festik az ajtajukra, mivel a „fejjel lefelé” kifejezés  kínaiul emlékeztet a „megérkezésre”, vagyis mindez együtt a jó szerencse megérkezését szimbolizálja.

Díszítő versek

Az újév alatt hagyomány rövid verseket festeni a kapukra, melyeket Tavaszi Kupléknak neveznek. A versek a tavaszi időszak köszöntését, illetve a jókívánságok kifejezését jelképezik. Ezek a versek egyébként (a haikuhoz kissé hasonlatosan) igen szigorú szabályokkal bírnak, és megírásuk hagyományosan az észbeli képességek tesztjét jelenti.

Pirosba borulva

A piros szín a kínai kultúrában tradicionálisan az örömmel és a jó szerencsével kapcsolódik össze, ppen ezért a tavaszi fesztivál domináns színe. Egy kínai legenda szerint egy Nian nevű mitikus szörny minden újévkor terrorizált egy falut, mielőtt petárdákkal és piros színnel elűzték volna. Ebből is adódik, hogy a piros szín meghatározó lett az újévi ünnepségeken – a petárdával együtt, amely azonban nagy mennyiségben borzalmas hatással van a levegő minőségére.

A piros színhez kapcsolódó egyik legérdekesebb szokás, hogy a hagyomány szerint a családok fiatal, nem házas tagjai (illetve a bónusszal jutalmazott alkalmazottak) kis piros borítékban pénzt kapnak. Az összeg ráadásul általában egy kerek szám, és különösen kerülik a 4-es számot, mivel az azt jelölő szó a kínaiban emlékeztet a „halálra”.

 

Maratoni tévézés

Az újév a kínai állami tévé számára is fontos esemény, amit jól mutat, hogy maratoni, 4 órás revüműsort vetítenek le az újévet megelőző éjszakán. Annak ellenére, hogy sokan úgy vélik, a rendkívül hosszú, ámde hatalmas nézettséggel rendelkező műsor csupán egy „tarka nacionalista káosz”, több millió kínainak mégis elválaszthatatlan az újév megünneplésétől. Ilyenkor a családjukkal együtt nézik a gálát, és ráhangolódnak az ünnepre.

A záró lámpások

Az új év tizenötödik napján különböző méretű és alakú vörös lámpások ragyogják be a sötét eget Kínában. A Lámpás Fesztivál ünneplői ilyenkor egy „tangyuan” nevű ételt esznek, amely különböző töltelékekkel ízesített ragadós rizsgombóc. Ez után pedig milliárdok szállnak vonatra, hogy hazatérjenek, és folytassák a hétköznapi életüket.