2024 április 24

Konfliktus és erősödő inflációtűrés

A jegybank kedden – a hasonló mértékű múlt havi enyhítés után, az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni elemzők többségi előrejelzésének megfelelően – 0,25 százalékponttal 6,50 százalékra csökkentette alapkamatát. A keddi enyhítést kommentáló értékelésükben az egyik legnagyobb londoni pénzügyi elemzőcsoport, a 4cast szakértői kiemelték Simor András MNB-elnök sajtótájékoztatójából azt a kijelentést, hogy szűk többség voksolt a kamatcsökkentésre. A ház elemzői ebből arra következtettek, hogy az augusztusihoz hasonlóan ismét 4:3 volt a szavazati arány.

A 4cast közgazdászainak véleménye szerint a monetáris tanácson belüli „súlyosbodó konfliktusra” vall, hogy egymás után másodszor született ilyen minimális többségű kamatcsökkentési döntés. A ház szerint a szoros arányú voksolás mellett más jelek is a tanácson belüli konfliktus mélyülésére vallanak. A 4cast elemzői ezek közül kiemelték, hogy az új inflációs jelentésben szereplő forgatókönyvek egyike, amelyet az enyhítést pártoló tagok kértek, a jelenleginél magasabb potenciális reálgazdasági kibocsátási rátát feltételez. Mivel a jelenlegi recessziós környezetben ez szélesebb negatív kibocsátási rést jelentene, egy ilyen modell gyorsabb dezinflációs ütemet is valószínűsítene, lehetővé téve a monetáris enyhítést.

A 4cast elemzőinek értelmezése szerint azonban abból, amit Simor András ezzel kapcsolatban a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón elmondott, az tűnik ki, hogy az MNB-elnök még e derűlátó forgatókönyv esetére sem tartotta indokoltnak a keddi újabb kamatcsökkentést. A 4cast elemzői szerint jóllehet Simor András „minden tőle telhetőt megtett” annak a véleményének a hangsúlyozására, hogy a kamatcsökkentési döntésnek nagyon gyenge a megalapozottsága, a monetáris tanács többségének sikerült ettől egyértelműen eltérő üzenetet eljuttatnia a piacra, a közlemény azon kitételével, hogy további kamatcsökkentések lehetségesek a kedvező piaci változások tartós fennmaradása esetén. A 4cast szakértőinek olvasata szerint ez azt jelenti, hogy a monetáris testület többsége szerint már a mostani piaci helyzetben is mód van még további enyhítésre.

A ház szerint mindent egybevetve az elmúlt két kamatdöntés nyomán világossá vált, hogy a négy külsős tag kész a konfliktusra a belső monetáris tanácsi tagokkal és láthatólag az MNB stábjával is. Mindezek alapján a 4cast elemzői további enyhítést valószínűsítenek; keddi előrejelzésük szerint az MNB még az IMF/EU-megállapodás előtt újabb 0,50 százalékponttal csökkentheti alapkamatát. A cég szakértői szerint azonban a monetáris tanácson belüli „mélyülő és egyre ellenségesebb konfliktus” ronthatja Magyarország kockázati mutatóit, és ez a külső kondíciók romlása esetén erőteljesebb árfolyam-reakciókat jelenthet a hosszabb lejáratú állampapírok piacán és a forintpiacon is.

A keddi kamatdöntés utáni értékelésükben a Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői is arra a következtetésre jutottak, hogy a monetáris tanácson belüli megosztottság mélyül, és a ház szerint ez „aggasztó fejlemény”. A Morgan Stanley londoni közgazdászai szerint az a tény, hogy az új inflációs jelentésben szereplő magas inflációs pálya ellenére is kamatcsökkentési döntés született, arra vall, hogy a MNB figyelmének középpontjában a teljes kosárra számolt fogyasztói infláció helyett most már egyre inkább a gazdasági növekedés áll.

A Morgan Stanley elemzői ebből arra következtettek, hogy „egyáltalán nem magasak az akadályok” a még további kamatcsökkentések előtt. A ház előrejelzése ennek alapján az, hogy az MNB az idei év vége előtt még legalább egy kamatcsökkentést végrehajt, 6,25 százalékra süllyesztve alapkamatát, és a kamatszint jövő nyárra 5,00 százalékon érheti el mélypontját. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői is arra a következetésre jutottak a keddi kamatcsökkentés utáni értékelésükben, hogy a jelentősen romló inflációs kilátások ellenére végrehajtott enyhítés jelzi a monetáris tanács egyre nagyobb toleranciáját a célszintet meghaladó inflációval kapcsolatban.

A ház londoni elemzői szerint az MNB monetáris testülete valószínűleg csak akkor kezdene aggódni, ha tartós másodlagos inflációs hatások jelentkeznének. A JP Morgan londoni szakértői szerint a külsős monetáris tanácsi tagokat a költségoldalról táplált, keresleti oldalról nem erősített infláció jó eséllyel kevésbé aggasztja, mint amennyire a belső kereslet támasztotta inflációs nyomás aggasztaná. A monetáris testületen belüli többségi nézet ugyanis az, hogy a magyar gazdaságban továbbra is jelentős a kapacitásfelesleg, és a gyenge belső kereslet is enyhíti a költségoldali inflációs sokkokat.

A JP Morgan elemzői közölték: jelenlegi alapeseti előrejelzésük az, hogy az MNB-alapkamat 2013 márciusáig 6,00 százalékra csökken, és a jövő év közepéig 5,50 százalékra süllyedhet tovább, ha létrejön az IMF/EU-megállapodás.

A Capital Economics pénzügyi elemzőcég londoni közgazdászainak véleménye szerint azonban – részben éppen azért, mivel egyelőre nincs IMF-megállapodás – a felzárkózó európai térség többi gazdaságához képest szűkebb az MNB további enyhítési mozgástere. A ház elemzői közölték, hogy 2013 végére sem várnak 6,00 százaléknál alacsonyabb MNB-kamatot, sőt nem zárják ki a kényszerű kamatemelést sem a külső piaci viszonyok romlása esetére.