Elérkeztünk az év végére, már csak néhányat kell aludnunk, és 2021-ben találhatjuk magunkat. Nem olyan szép kerek, mint 2020, ennek ellenére valószínűleg sokan várják egyfajta vicces reménykedéssel az új esztendőt. Sok helyen olvashattuk például az ünnepek közeledtével a „Boldog karácsonyt és mielőbbi 2021-et kívánok” felkiáltást. Nem nagyon szorul magyarázatra, hogy mik ezeknek a szellemes megjegyzéseknek az alapja; 2020 azon ritka évek egyike, amely az egész emberiség számára jelentős kihívásokkal és nehézségekkel járt. Emiatt valószínűleg keveseknek a kedvenc éve az idei. Tekintsük át, mi minden okozott izgalmakat a tőzsdén 2020-ban!
Koronavírus
Értelemszerűen a világjárvánnyal érdemes kezdenünk a felsorolást. Egy éve ilyenkor fogalmunk sem volt róla, mi az a koronavírus, mostanra viszont már oltják az embereket ellene. A vírus alaposan átformálta a hétköznapjainkat, és a tőzsdét is.
A kínai Vuhanban történő megjelenése után másfél hónappal még történelmi csúcsukra voltak képesek száguldani az indexek, hogy aztán március végére több éves mélypontjukra essenek. Azt kellett figyelnünk, hogy az S&P500 részvényindexet éppen felfüggesztik-e aznap, mert a napi megengedett limitnél nagyobbat zuhan. Minden szempontból igazi részvénypiaci pánik alakult ki, de esett minden más instrumentum is. Az olaj ára például egy rövid időre negatívba süllyedt: az Egyesült Államokban tehát még fizettek is volna azért a termelők, hogy elszállítása az olajat, amit nem tudtak már hol tárolni a hatalmas kereslet visszaesés miatt.
A márciusi mélypontokról azonban elképesztő feltámadás következett, a tőzsde pedig azóta nagyon minimális korrekcióktól eltekintve teljesen töretlenül szárnyal tovább. Már minden irányadó index történelmi csúcsa felett van, a NASDAQ idei teljesítménye például tényleg hihetetlennek látszik. A hatalmas emelkedés megmagyarázhatatlannak tűnik, azonban a befektetők már régóta árazták a még csak most megérkezett vakcinát. Valószínűleg iránytól függetlenül mindenki azt szeretné, hogy a vírusválság már eltűnjön az életünkből, és ezáltal a piacokról is; ezt a folyamatot láthatjuk most a minden eddigit felülmúló szárnyalásban. A vakcina beadásának ütemétől és a lakosság hajlandóságától függően láthatjuk majd, hogy mennyire lesz még számottevő tényező a COVID-19 a piacok számára a következő évben, vagy években.
Elnökválasztás
Az év egyik legfontosabb (és a vírussal ellentétben előre látható) eseménye az amerikai elnökválasztás volt. Bár részben persze ez is a koronavírusról szólt: a legtöbb szakértő véleménye szerint a vírusválság szerencsétlen módon történő kezelése okozta Donald Trump vereségét. Rendkívüli volt az elnökválasztás is idén: napokig nem tudtuk az eredményt, a republikánus elnök pedig sokáig el sem ismerte a demokrata Joe Biden győzelmét.
Mindenesetre végül január 20-án Biden foglalhatja el a Fehér Házat; a tőzsdék egyelőre jelentős szárnyalással reagáltak az új elnök személyére is. Pedig ő korábban többször hangoztatta, hogy inkább a szegényebb rétegek támogatása felé fordulna, és nem a tőzsdéknek nyújtana támaszt a gazdasági válságból való kilábalás folyamata során. Kérdés tehát a jövő évre nézve az is, hogy elődjéhez hasonlóan az új elnök is tőzsdetámogató politikát folytat-e, vagy rejt még magában kockázatokat Biden gazdaságpolitikája a piacok számára.
Extra laza jegybankok
Az idei év hangos volt az egyre lazább monetáris politikától is, ha valaki figyelte és követte az ezzel kapcsolatos eseményeket. A nagy jegybankok sorra a gazdaságok segítségére siettek, és így tettek a kormányok is. Elszálltak a költségvetési hiányok, rekordszintre nőttek az államok adósságai, de a gazdasági válságból való kilábalás jelenlegi tudásunk szerint a vártnál gyorsabb.
A jegybankok szinte korlátlan eszközvásárlása és támogató politikája a tőzsdét is elérte, a friss pénz ugyanis a részvénypiacokon keres helyet magának, ahogy azt az elmúlt években megszokhattuk. Az eszközáremelkedésekért sokan egyedül a Fed-et teszik „felelőssé”, azonban kétségtelen, hogy az alapvetően bizakodó piaci hangulat szükséges volt az idén márciustól látott elképesztő rally kibontakozásához. Kérdés, hogy az inflációra hogy hat ez, és hogy ennek tükrében meddig tudják fenntartani az extrán laza monetáris politikát a jegybankok.
Brexit
Ide kell tennünk, de mindenképpen csak a negyedik helyre egy évek óta húzódó folyamatot is. A britek 2016 júniusában döntöttek az Európai Unióból való kilépés mellett, mégis csak mostanra sikerült az EU-val való viszony pontos tisztázása.
Az év végére jutott tehát egy egyértelműen jó hír is: rendezetten hagyja el a szigetország az Uniót 2021. január 1-jén. A megállapodás is kedvező: gyakorlatilag folytatódik a szabadkereskedelem a közösség országai és az Egyesült Királyság között. A következő évben és években tehát vélhetően nem kell számolnunk már ezzel a kockázati faktorral a piacokon.
Konklúzió
Nagyon nehéz éven vagyunk tehát túl, sokszor kevésbé normálisnak tekinthető, volatilis mozgásokkal, és a mindent átható nehéz vírushelyzettel. Talán 2021-ben magunk mögött hagyhatjuk a koronavírust, és így a tőzsdékre is kevésbé hektikus mozgás várhat. De ha valami, akkor 2020 megmutatta: fel kell készülni bármire, mert tényleg bármi megtörténhet. És annak az ellenkezője is.
Boldog Újévet!
