A koronavírus hazai válságkezelésének egy nagyon fontos eleme a hitelmoratórium. A szó jelentése gyakorlatilag annyi, hogy nem kell törleszteni a bankhiteleket egyáltalán. A cél ezzel természetesen az, hogy a jövedelmi kieséstől szenvedő hiteladósoknak legyen idejük talpra állni személyes a válság következményeiből, és ne kelljen a törlesztőrészleteket fizetniük. Persze azt is számításba vehették, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozások és magánszemélyek talán sok esetben nem is tudták volna fizetni a részleteket. Nyilvánvalóan a koronavírus világjárvány révén kialakult gazdasági válság által leginkább érintett szereplők lettek volna a legnehezebb helyzetben, ha törleszteni kell: a vendéglátás, a turisztika, a szórakoztatóipar szereplői. Lehetett persze a törlesztés folytatása mellett is dönteni, de a Magyar Hírlap beszámolói szerint a lakossági ügyfelek 2/3 része, 1,6 millió ember él a lehetőséggel. Azt is tudjuk, hogy a jogosult 1 millió cégből is 500 ezer igényli a törlesztés hatását.
Egyelőre nincs gond
A moratórium eredetileg 2021. január 1-ig tartott volna, szeptemberben azonban a kormány bejelentette ennek a fél évvel való meghosszabbítását. Leghamarabb tehát 2021. július 1-től lesz újra kötelező törleszteni; jelenleg nem tudunk arról, hogy további hosszabbításra sor kerül-e. Egyelőre a bankok köszönik szépen, jól vannak: legutóbb a K&H Bank számolt be nagyon pozitív negyedéves számokról, de hasonlókat várhatunk a többi magyarországi nagybanktól is.
Bármi történik is, hatással lesz a szektorra
Az igazi kérdés azonban az, hogy mi lesz a hitelmoratórium lejárta után. Ez az egymillió dolláros kérdés, amit senki sem tud, sőt azt sem, hogy például a magyar tőzsdei szempontból releváns OTP esetében mennyire van benne az árfolyamban a kockázat. Pozitív kimenetel is lehetséges: ha rendben mennek a törlesztések a helyzethez képest a moratórium után is, akkor gyakorlatilag kijelenthető, hogy megmenekült a bankszektor a vírus korai hatásaitól, és csak egyszeri veszteségeket kellett elkönyvelni a 2020-as év során.
Érdemes lesz ugyanakkor figyelni: ha a nemteljesítő hitelek megugrása következik a hitelmoratórium lejárta után, akkor több szcenárió is előtérbe kerülhet: esetleges hosszabbítás, vagy a bankok jelentős vesztesége. Akár pozitív, akár negatív eshetőség következik be, biztosan nem marad hatás nélkül a hazai bankszektorra az év második fele hitelteljesítések szempontjából.
