2024 május 22

Államadósság – ezt teszi az eurókötvény, örüljünk vagy sírjunk?

Kedden az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közölte, hogy megváltoztatja az államadósság finanszírozására vonatkozó tervét. Mindez azt is tartalmazta, hogy eurókötvény kerül kibocsátásra, ez azóta meg is történt. A közzétett közlemény adatait vizsgálva látszik, hogy milyen előnyökkel és esetleges hátrányokkal járhat a lépés.

Államadósság – alacsonyabb finanszírozási költség

A sikeres eurókötvény kibocsátásról szóló közleményből kiderül, hogy 10 éves lejáratú papírokról van szó. Ez egyértelműen pozitív, hiszen a hosszabb, azaz biztonságosabb lejárat felé tolja Magyarország államadósságának szerkezetét. Az 1,75 milliárd euró összegű kibocsátás lejárati ideje így 2033. szeptember 12. A talán legfontosabb tényező természetesen a kamatozás. A kötvény fix évi 5,375 % kamatot fizet a tulajdonosainak, ebből pedig évente 5,522 %-os hozam adódik. Ha ezt összevetjük például ezt a 10 éves Magyar Államkötvény referenciahozamával, akkor ez egy kedvező kibocsátás volt. A forint alapú államkötvény ugyanis 7,12 %-os hozammal forog az ÁKK mai adatai szerint. Még nagyobb a különbség, ha a magyar lakossági állampapírhoz viszonyítjuk. A legnépszerűbb Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kezdődő kamatszintje jelenleg 14,75 %, de az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) is 8 %-ot ad a kötvénytulajdonosoknak.

Egyértelmű, hogy jelentős kamatkiadást spórol azzal a költségvetés, hogyha euróban bocsát ki kötvényt. Természetesen forintban számolva ezzel árfolyamkockázat keletkezik. Erősödő forint esetén még többet nyer az állam a kibocsátással, gyengülő forint esetén azonban forintban számolva nő az államadósság. A magyar államadósságon belül ugyanakkor nem kimagasló a devizaadósság aránya, nagyjából a kibocsátás előtt a teljes összeg negyedét tették ki deviza források.