2024 május 17

Borúsabb jövőt lát maga előtt a francia gazdaság

Tavaly október-decemberben az előző negyedévhez képest 1,4 százalékkal csökkent Franciaország hazai összterméke (GDP), miután a járvány második hulláma miatt vissza kellett vezetni a gazdaság és a társadalom működését fékező szigorú szabályokat. Ez valamivel kedvezőtlenebb, mint az első becslésben szereplő 1,3 százalékos csökkenés. Az első negyedévben 5,9 százalékkal, a másodikban pedig 13,7 százalékkal zuhant a GDP negyedéves összevetésben, míg a harmadik negyedévben 18,5 százalékos emelkedést mértek.

Az euróövezet második legnagyobb gazdaságában a tavalyi utolsó negyedévben az export volt a növekedés fő hajtóereje. Az export negyedéves szinten 5,8 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben mért 22,1 százalék után, míg az import 1,8 százalékkal bővült az előző negyedév 16,4 százalékos emelkedése után. Az állóeszköz-beruházások növekedési üteme 24,1 százalékról 1,1 százalékra lassult, míg a háztartások fogyasztása – amúgy a francia gazdasági növekedés hagyományos hajtóereje – 18,1 százalékos emelkedésről 5,4 százalékos csökkenésre, a kormányzati kiadások pedig 14,6 százalékos bővülésről 0,3 százalékos visszaesésre váltottak.

Éves összehasonlításban az első negyedévben 5,6 százalékkal, a másodikban 18,6 százalékkal, a harmadikban 3,7 százalékkal, a negyedik negyedévben pedig 4,9 százalékkal csökkent a GDP. A háztartások fogyasztása az első negyedévben 4,5 százalékkal, a másodikban 15,8 százalékkal, a harmadikban 1,0 százalékkal, a negyedikben pedig 6,6 százalékkal esett vissza. A tavalyi év egészében 8,2 százalékkal zsugorodott a francia gazdaság, ami a második világháború óta a legrosszabb érték.

A második becslésben 0,1 százalékponttal javította az Insee az ütemet. Egy évvel korábban, 2019-ben elért 1,5 százalékos növekedést mértek. Tavaly Franciaország exportja 16,3 százalékkal, importja pedig 11,5 százalékkal csökkent, drámai a különbség ahhoz képest, hogy 2019-ben a kivitel 1,8 százalékkal, a behozatal pedig 2,6 százalékkal nőtt. A háztartások fogyasztása 7,0 százalékkal, a kormányzati kiadások 3,1 százalékkal, a tőkeberuházások pedig 10,3 százalékkal csökkentek.