Mint korábbi cikkünkben megírtuk, változás következett be az 5 éves futamidejű Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamatozásában. Az infláció felett kamatprémiumot fizető államkötvény kamatprémiumát emelte meg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az új, idén januárban induló sorozat esetében. Bár első látásra nem éri meg az államnak többet fizetni, nagyon is jó indokaik lehettek az emelésre.

Több kiadás az államnak….

A Prémium Magyar Állampapír 5 éves futamidejű verziója várhatóan növekvő népszerűségnek örvend majd, mivel az emelkedett inflációs környezetben méltó vetélytársa a Magyar Állampapír Plusznak, népszerű nevén a szuperállampapírnak. Az állampapír eddig infláció felett 1,25 %-os kamatot fizetett, a kamatprémium most 0,25 %-kal nő, és immár 1,5 % lesz. (A 3 éves típus kamatprémiuma változatlanul 0,75 % marad).

Minden 1 millió forint értékben megvásárolt állampapír után tehát 2500 forinttal fizet több kamatot az állam évente, 1 milliárd forintnál ez 2,5 millió forint minden évben. Ha esetleg valóban kirobbanó népszerűségnek örvend majd az új sorozat, és tegyük fel ezer milliárdért is vásárolnak belelő a magyarok, akkor már éves szinten 2,5 milliárd lenne a többletkiadás. Nem jelentős összeg a költségvetés szempontjából még ez sem, ugyanakkor látható, hogy keletkezik azért némi plusz teher az államadósságfinanszírozásban.

…..de bőven megéri

Az állam döntésének megértéséhez a legfontosabb, hogy egy igen erős inflációs nyomású környezetben történt. A megtakarítókban így felmerülhetett, hogy esetleg más megtakarítási forma után nézzenek, tekintve, hogy az eddig legkedveltebb szuperállampapír sem hoz jelenleg reálhozamot. Az ő számukra értelmezhető a kamatprémium emelése pozitív üzenetként, hiszen így az inflációkövető PMÁP jó választás lehet. Kulcsfontosságú is az államnak, hogy sok állampapír fogyjon: sokkal biztonságosabb adósságfinanszírozók a magyar lakosok, mint a külföldi befektetők, ráadásul árfolyamkockázat sem áll fenn.

Ráadásul a kapott kamatprémium a lakosságnál landol. Ők pedig vagy új megtakarítást indítanak ezzel (lehetőleg állampapírt vesznek), vagy pedig elköltik. Utóbbi esetben szintén jól jár az állam is, hiszen a fogyasztási adók révén visszajön egy része a kifizetett kamatoknak az államkasszába. Egyértelmű tehát, hogy a lakossági befektetőknek való kedvezés mellett racionális indokok is álltak a kamatprémium növelése mögött.