Kína és az Egyesült Államok egyre inkább eltérő monetáris politikája a külföldi pénzbeáramlás mérséklésével hozzájárulhat a jüan túlzott erősödésének kordában tartásához – jelentette ki szerdán a kínai devizafelügyelet fizetési mérleg osztályának egykori vezetője.

Az amerikai jegybank várhatóan az idén felgyorsítja a monetáris szigorítást az infláció megfékezése érdekében, miközben a kínai jegybank, a People’s Bank of China (PBOC) a gazdasági növekedést stabilizáló monetáris politikai eszközökre összpontosít. “Ezért a kínai-amerikai monetáris politika között az eltérés valószínűleg szélesedni fog” – mondta Guan Tao, a BOC International, a Bank of China kereskedelmi bank nemzetközi leányvállalatának globális vezető közgazdásza a Shanghai Securities News lapban megjelent kommentárjában. A Fed szigorítása várhatóan csökkenti a Kínába irányuló külföldi tőkebeáramlást, ami csökkenti az ország külkereskedelmi többletét, és így segít stabilizálni a jüant, amelyet jobban összhangba kell hozni a gazdasági fundamentumokkal – mondta Guan, aki korábban a kínai állam devizafelügyelet (State Administration of Foreign Exchange, SAFE) fizetési mérleg osztályát vezette. Guan szerint a kínai-amerikai szakpolitikai eltéréseknek számos hatása lesz Kínára, többek között a hozamkülönbség csökkenése, a kínai értékpapír-vásárlások csökkenése, a dollár erősödése, a kínai export iránti kereslet csökkenése és a globális pénzügyi piacok fokozott volatilitása. Még abban a legrosszabb esetben is, ha a Fed monetáris szigorítása globális gazdasági válságot vált ki, Kína a monetáris politika enyhítésével, nem pedig szigorításával tompítaná a külső hatást – írta. A jüan január végén közel négyéves csúcsot ért el a dollárral szemben, annak ellenére is, hogy a kínai és az amerikai 10 éves kincstárjegyek közötti hozamkülönbözet a 2020 végi több mint 250 bázispontos csúcsról nagyjából 80 bázispontra zsugorodott. Guan a 80 és 100 bázispont közötti különbözetet tekinti “komfortzónának” – közölte a távirati iroda.