Az ENEFI Vagyonkezelő Nyrt. („Társaság”) tájékoztatja Tisztelt Befektetőit, hogy az MNB piacbefolyásolás és bennfentes kereskedelem tárgyában korábban hozott határozatával (H- PJ-III-B-3/2017.) szemben érintettek által benyújtott keresetet elutasító Fővárosi Törvényszék döntése ellen az érintettek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához, mely a felülvizsgálati kérelem tárgyában tárgyalást tűzött ki.

Előzmények

  1. Mint arról a Társaság már tájékoztatást adott, az MNB korábban bírságot szabott ki piacbefolyásolás és bennfentes kereskedelem tárgyában.
  2. Az érintettek a határozattal szemben, annak megalapozatlansága okán, jogorvoslattal éltek.

A Fővárosi Törvényszék 2019-ben hatályon kívül helyezte az MNB, mint alperes marasztaló határozatát és új eljárásra lefolytatására utasította a hatóságot, tekintettel arra, hogy úgy ítélte meg, hogy „..az alperes a jelen ügy összetettségét tekintve a jogsértések megállapításához elégséges mértékben a tényállást nem tárta fel, és a megkívánt mélységű vizsgálatot és bizonyítást nem végezte el…”

A Fővárosi Törvényszék ítéletében kifejtette egyebek mellett kifejtette:

„A felperesek keresetei alaposak.”

„A határozatból megállapítható, hogy az alperes visszautálásokkal, levont jogi következtetésként általános megállapításokra szorítkozott, érdemi magyarázatot nem adott, emiatt az eljárására irányadó szabályok szerint a tényállás tisztázási, valamint indokolási kötelezettségének a kellő mértékben nem tett eleget.”

„Hiányoztak a határozatból az egyes ügyletek napi szintű feltárásai, valamint az ügyletkötések vizsgálatának adatai, a tranzakciók és az ügyletek részletezve történő statisztikai elemzései. Az alperes annyit tett, hogy tényként és mindenféle alátámasztás nélkül közölte, hogy az adott napon belül a kereslet-kínálati viszonyokat figyelembe nem vevő vételeket kötött a felperes, de egyetlen ilyen vételt sem jelölt meg egyetlen kereskedési napon belül sem. Sem a határozatban foglalt táblázat, sem pedig az előkészítő irat szerinti táblázat nem jelöli meg, hogy a hatóság miként jutott ezekből a ténylegesen megtett, általános jellegű végkövetkeztetésre, hogy a feltüntetett számok, értékek milyen számítások eredményeként jöttek ki, vagyis az árfelhajtó hatás mely és mely más adatok összevetésével jött ki. A határozat 1. sz. táblázatában bemutatásra került számadatok nem támasztják alá az árszint mesterséges fennállását, annak igazolására alkalmatlan, mert semmilyen információt nem tartalmaz a többi piaci szereplőről, azok ügyleteiről és általában a vizsgált időszakban

bekövetkezett piaci mozgásokról. Több, a felperesek által ténylegesen és alappal vitatott tényállási elemet is aggályosnak tartott a bíróság.”

„Nincs okszerű magyarázat arra nézve, hogy az alperes mire alapozza, hogy nem volt olyan reális gazdasági célja a vizsgált ügyleteknek, ami kizárja a piacbefolyásolás megvalósulását.”

„A hivatkozott alperesi nyilatkozatokból is tükröződik, hogy hiányzik a határozatból a logikai láncot alkotó, ok-okozati összefüggéseiben a jogsértések feltárása és igazolása, holott a fentebb idézett Tpt. 202. § (b) és a Tpt. 201.§ (1) bekezdés a) pontjaiba foglaltan és az ezt magyarázó Tpt. Nagykommentár egyértelműen megfogalmazza a hatóság ez irányú kötelezettségét.”

„Hiányosságuk okán a határozat szerinti kiemelt és ismertett részletekből kitűnően felsorolt adatok nem voltak alkalmasak a döntésben szereplő jogi konklúzió levonására, mert konkretizálva azoknak a tényállási elemeknek a bemutatása maradt el, amelyek a felperesekre nézve magatartásuk jogsértő voltát kétséget kizáró módon igazolná. A felperesek alappal vitatták a megállapított jogsértőnek ítélt magatartásokat érintően az ok-okozati összefüggést, a jogsértés bizonyítottságát, az alperes jogi következtetéseit, és ennek megfelelően a szankció alkalmazhatóságát és mértékét.”

„Ahogy erre a felperesek hangsúlyosan hivatkoztak, nem kétséges, hogy jelen per tárgya az alperesi határozatnak a jogszerűsége, tehát ami abban szerepel, azt kell figyelembe vennie a bíróságnak, azt a hatóság nem egészítheti ki, illetőleg magyarázhatja, mint ahogy ez a jelen perben történt.”

„A fentebb részletezve bemutatott, kiemelt körülmények a hatóság által megállapított tényállás valóságával szemben legalábbis ésszerű kételyeket ébresztenek, a felperes részéről felsorakoztatott ellentmondások feloldása, végső soron a szükséges és elégséges mértékű, a bizonyosság szintjét elérő tényállás feltárása, és a tényleges bizonyítás elmaradt a hatóság részéről annak ellenére, hogy egyenként és összességében is kell értékelnie az eljárásában a feltárt és rendelkezésre álló bizonyítékokat. Azonban ez nem jelentheti azt, hogy a hatóság a koncepciójában és logikájában nem illeszkedő bizonyítékokról egyáltalán nem vesz tudomást, annak értékelését mellőzi, és ezt a döntésében sem tünteti fel. A közigazgatási szerv nem alapíthat tényállást feltételezésekre és nem mellőzhet olyan érdemi elemzést, amelyek segítségével a felperesi állításokat ellenőrizni, avagy kizárni lehet, vagyis az eljárását a hatóságnak az ügy egyedi sajátosságaira tekintettel kell lefolytatnia.”

„Mindezek folytán a törvényszék megállapította, hogy az alperes nem az egyedi ügy sajátosságait kiemelve hozta meg a döntését, hiányzott a szükséges és elégséges bizonyítottság ezért a határozatát a Pp. 339.§ (1) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, mivel az hiányos, a helyenként fellelhető ellentmondások feloldása elmaradt, és ok-okozati következtetéseket sem tartalmazza teljeskörűen.”

3.   A döntéssel szemben az MNB jogorvoslattal élt, kérve elsődlegesen a Kúriától a kereset elutasítását.

A Kúria az ügy érdemi részében nem foglalt állást, a Fővárosi Törvényszék határozatát azonban hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárás lefolytatására utasította arra hivatkozással, hogy a bíróságnak, új eljárásra történő utasítás nélkül, indokolt döntéssel el kell bírálnia az ügyet tekintettel arra, hogy „amennyiben a bizonyítás a perben lefolytatható és ezzel az ügy érdemben eldönthető, akkor a bizonyítás, a bizonyítékok értékelése nem hárítható át/vissza a közigazgatási hatóságra”. A Kúria álláspontja szerint a „közigazgatási és peres eljárásban beszerzett bizonyítékok ellentmondása esetén nem új eljárás elrendeléséről kell dönteni, hanem a Pp. 206 § (1) bekezdés szerinti mérlegeléssel meghatározni, hogy azok közül melyik valós tartalmú, és annak alapján kell levonni a következtetést a kereset alapos, vagy alaptalan voltára.”

4.     A fentieket követően a Főváros Törvényszék, bíróváltást követően, érdemi eljárási cselekmény nélkül is hosszúra nyúlt megismételt eljárásában elutasította felperesek keresetét.

A döntéssel szemben az érintettel felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához tekintettel arra, hogy állaspontjuk szerint az megalapozatlan.

A felülvizsgálati kérelem szerint, egyebek mellett:

A Főváros Törvényszék megismételt eljárásban hozott ítélete téves jogértelmezésen alapul, olyan korábbi bírósági döntésekre történő hivatkozásokat tartalmaz gyakorlatilag változtatás nélkül, melyek tényállása és az ott vizsgált tőkepiaci ügylet teljesen különbözik a jelen perben szereplő alperesi határozat alapjául szolgáló tényállástól és tőkepiaci ügyletektől.

A két tényállás sajátosságai olyan mértékben eltérőek, hogy ez a körülmény már önmagában akadályát kellene, hogy képezze annak, hogy a Fővárosi Törvényszék a hivatkozott bírósági döntések megállapításait az Ítéletben változtatás nélkül alkalmazza.

Elég kiemelni leglényegesebb különbségként talán azt, hogy az Ítéletben a hivatkozott bírósági határozat megállapításai a Tpt. 202. § a) pont szerinti minősítéssel összefüggésben kerültek rögzítésre, míg a jelen per tárgyát a Tpt. 202. § b) pontja szerinti magatartás vizsgálata képezi, tehát Fővárosi Törvényszék ítélete a két piacbefolyásolási eset összekeverésén alapul.

A fentiekből kifolyólag az ítélet számos olyan, tőkepiaci jog szempontjából abszurd megállapítást tartalmaz, melyek azon túl, hogy megalapozatlanok, – jogerős döntés lévén- alkalmasak arra, hogy jelentős jogértelmezési problémákat, téves precedenseket, hivatkozási alapot eredményezzenek a tőkepiacon.

A fentieken túl a Fővárosi Törvényszék

  • összemossa a felperesek által a piacbefolyásolási tényállás és a bennfentes kereskedési tényállás kapcsán előadott nyilatkozatokat és benyújtott bizonyítékokat,
  • nem tette értékelése tárgyává a rendelkezésére álló bizonyítékokat, így többek között a benyújtott okiratokat és a közigazgatási eljárás során meghallgatott tanúk vallomásait,
  • iratellenesen rögzíti, hogy mit minősített az alperes a Határozatában bennfentes információnak,
  • olyan időszakot tesz vizsgálat tárgyává és tesz erre tekintettel hátrányos megállapítást felperesre nézve, melyet alperes az adott tényállás tekintetében határozatában nem is vizsgált, túlterjeszkedve ezzel a támadott közigazgatási határozat tartalmán is,
  • a fentiek következtében a Törvényszék lényegében új tényállást és jogi minősítést kreált, amit a vizsgált alperesi határozat sem tartalmazott,
  • a Fővárosi Törvényszék a fentieken túlmenően nem felelt meg a Kúria végzésében foglalt felhívásának, Törvényszékre nézve kötelező utasításainak sem.

Az ítélet abszurditására és jelentős jogértelmezési problémáira tekintettel a felülvizsgálati kérelmet benyújtók szerint elvárható lenne, hogy az ítélettel szemben az MNB maga is felülvizsgálati kérelmet nyújtson be a Kúriához, de erről az érintetteknek jelen pillanatban még nincs információja.