A miniszterjelölt az ukrán-orosz feszültségre utalva azt is hangsúlyozta, hogy a gázfüggőség kérdése szintén olyan feladat, amit kezelni kell, fel kell készülni váratlan, Magyarországtól független külföldi eseményekre. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy szükséges a Déli Áramlat földgázvezeték továbbvitele, a magyar-horvát határon a vezetékek kétirányúsítása, illetve a magyar-román szakaszon a korszerűsítés és kapacitásbővítés.

Olcsóbb energia az iparnak is

Seszták Miklós emlékeztetett arra, hogy a már elfogadott Nemzeti Energiastratégia, illetve a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia meghatározza a kormány, illetve a minisztérium irányvonalát. Az energiastratégiában szereplő atom-szén-zöldenergia hármas energiamix megtartása egyértelmű, ezen indokolatlan lenne változtatni – emelte ki.

A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban felidézte: Magyarország vállalta, hogy az Európai Unió által előírt 13 százalék helyett 2020-ra 14,65 százalékra emeli a megújuló energiaforrásból előállított energia részarányát, és 2012-ben elérte az ország a 2013-ra tervezett 9,6 százalékot. Ez jó irány, de megfelelő szabályzókkal hatékonyabbá kell tenni – jelentette ki a miniszterjelölt.

Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága előtti keddi meghallgatásán Seszták Miklós kitért arra is, hogy kulcskérdés a megfizethető árú, lehetőség szerint egyre olcsóbb energia biztosítása nemcsak a családok, hanem az ipar számára is. A miniszterjelölt szerint ez a következő kormányzati ciklus egyik fontos feladata lesz. Mértékéről még korai lenne beszélni – közölte.

Csökken a vállalkozások adminisztrációja

Seszták Miklós kiemelte a vállalkozások bővülését és a munkahelyteremtést elősegítő gazdasági, illetve jogi háttér megteremtését. Hangsúlyozta: a nemzeti fejlesztési tárca fontos feladata a vállalkozásfejlesztés támogatása. A miniszterjelölt egyebek mellett beszélt arról is, hogy a jövőben kiemelt figyelmet fordítanak a vállalkozásokat terhelő adminisztráció egyszerűsítésére és csökkentésére.

Seszták Miklós az állami vagyongazdálkodással kapcsolatos alapelvekről a fenntartható fejlődés és a vállalkozásfejlesztési bizottság után a költségvetési, valamint a gazdasági bizottság előtti meghallgatásán is beszélt. Kiemelte: fontos alapelv, hogy „amennyiben közvagyont értékesítünk, abból közvagyont teremtsünk”.

Hozzátette, hogy az elmúlt kormányzati ciklusban a magyar államnak sikerült a stratégiai vállalatokban erősítenie a jelenlétét. Példaként említette a Mol részvénycsomagjának megszerzését, a Rába részvényeinek és az E.On földgázüzletágának a megvásárlását, valamint az Antenna Hungária visszavásárlását. Ezeknek a tulajdonszerzéseknek fontos szerepük van a rezsicsökkentés megvédésében és folytatásában – mondta. A folytatásról szólva a Fővárosi Csatornázási Művek megvásárlásáról szóló tárgyalásokat említette.

Támogatták a bizottságok a kinevezést

Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága 7 igen szavazattal, 3 nem ellenében; a vállalkozásfejlesztési bizottság 6 igen szavazattal, 4 nem ellenében; a költségvetési bizottság 10 igen szavazattal, 3 nem ellenében, a gazdasági bizottság pedig 9 igen szavazattal 3 nem ellenében, egy tartózkodással támogatta Seszták Miklós kinevezését nemzeti fejlesztési miniszterré.

A közösségi közlekedésről szólva kiemelte: a MÁV-csoport szerkezeti korszerűsítése költségvetési szempontból pozitív, mivel annak eredményeként a 2013-as évet nyereséggel zárták a csoporthoz tartozó vállalatok, és az átalakulás után kevesebb költségvetési pénz kell ezen társaságok finanszírozásához. Hozzáfűzte, hogy folytatni kell a MÁV működésének hatékonyságjavítását.

A miniszterjelölt mind a négy bizottsági meghallgatásán cáfolta, hogy érdekeltsége lenne offshore-vállalkozásokban. Elmondta: húsz évig dolgozott ügyvédként, és ilyen minőségében nagyon sok gazdasági társasággal került kapcsolatba. Attól, hogy egy cégnek ügyvédi munkát végzett, még nem felel az adott cég tevékenységéért – fogalmazott.