A nemzetközi hitelminősítő – amely a múlt héten Szlovénia államadós-besorolásait is rontotta – hétfőn Londonban bejelentette, hogy az eddigi 6-os kockázati csoportból a 7-esbe kerül át a szlovén bankszektor országkockázati megítélése (Banking Industry Country Risk Assessment – BICRA).
Az S&P által az egyes nemzeti bankszektorokra kidolgozott országkockázati osztályzati rendszer nem azonos a bankokra érvényben tartott egyéni adósi, illetve betétkockázati és támogatási besorolásokkal. A BICRA-mutató az adott országok pénzügyi szektorainak egészét érintő, általános, a nemzetgazdaságra is kiható és onnan eredő kockázati tényezőket méri; a legjobb osztályzat az 1-es, a legrosszabb a 10-es.
A szlovén bankrendszer a hétfői átsorolással ugyanabba az országkockázati csoportba került, amelyben Magyarország, Portugália, Izland, Írország és Bulgária is van a Standard & Poor’s listáján.
Az átsoroláshoz fűzött elemzésében az S&P kiemelte azt a véleményét, hogy a Szlovéniában tapasztalható, erősödő politikai polarizáció, a kormánykoalíció pártjai közötti konszenzushiány gyengíti azoknak a válaszlépéseknek a hitelességét, amelyeket a szlovén hatóságok tesznek a bankszektorban, a közfinanszírozásban és a reálgazdaságban jelentkező egyre jelentősebb feszültségek kezelésére.
A Standard & Poor’s ugyanezzel az indokkal minősítette vissza múlt pénteken Szlovénia szuverén adóskockázati besorolásait is. A cég a hosszú futamidejű szlovén államadósság osztályzatát egy fokozattal, az addigi „A plusz”-ról a továbbra is elsőrendű „A”-ra rontotta, további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást érvényben hagyva az új osztályzatra.
Egy nappal korábban azonban egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service agresszív mértékű leminősítéssel megvonta Szlovénia elsőrendű „A” kategóriás államadós-besorolását, három fokozattal, az addigi „A2”-ről – a köztes „A3” és „Baa1” osztályzatok kihagyásával – „Baa2”-re rontva a szlovén kormánykötvény-kötelezettségek besorolását.
Ez az osztályzat a Standard & Poor’s besorolási módszertanában „BBB”-nek felel meg, és három fokozattal gyengébb az S&P által Szlovéniára nyilvántartott új szuverén minősítésnél.
A Moody’s a lépés fő indokai között kiemelte azt a véleményét, hogy a szlovén bankrendszer további tőkepótlásra szorul, és ez erősíti az államra ebből háruló jövőbeni potenciális költségterhek növekedésének kockázatát.
A szlovén bankrendszer országkockázati besorolásának hétfői gyengítéséhez fűzött indoklásában a Standard & Poor’s is hangsúlyosan említette a kockázati mérőszámok romlását, mindenekelőtt a nem teljesítő kinnlevőségek magas arányát és az alacsony hitelveszteség-tartalékot.
Az S&P kiemelte, hogy december vége és június eleje között 11,2 százalékról 12,8 százalékra emelkedett a 90 napnál régebben lejárt hátralékos banki követelések aránya, az összes hátralékos követeléshányad pedig eléri a 17 százalékot a teljes kinnlevőség-portfolión belül.
A nem teljesítő hitelállomány tartalékfedezettsége mindeközben alacsony, alig 55 százalék – áll a Standard & Poor’s hétfői londoni elemzésében.
Az S&P már februárban is gyengébb BICRA-kategóriába sorolta a szlovén bankrendszert – az addigi 5-ösből a 6-osba -, akkor azzal indokolva a lépést, hogy a kihelyezett hitelek teljes állományának alig több mint az 50 százalékát fedezi a szlovén bankok lakossági és vállalati betétállománya. Az S&P ennek alapján „magas kockázatúnak” minősítette a szlovén bankrendszer finanszírozási környezetét.
