2024 április 27

The winter is coming

Amikor megjelent a fertőzés még januárban Kínában, akkor a világ többi része még nem annyira foglalkozott a koronavírussal. Miután már rohamtempóban építettek fel kórházakat, és egyre többen haltak meg, akkor már felfigyelt rá mindenki, köznapi beszélgetésekben is téma volt. Ekkor már több magyar és idegen nyelvű forrás, szakértő is azt nyilatkozta (február elején vagyunk), hogy gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy a vírus betörjön Európába, illetve Magyarországra. A tőzsdék ennek ellenére február vége felé új csúcsra mentek, és már akkor (!) képesek voltak az átmeneti esésből felállni a készülő vakcináról szóló hírekre. Egyedül az olaj árfolyama jelzett, hogy nem biztos, hogy ez csak egy három hetes történet volt. Jól látható volt a hurráoptimista hangulathoz való ragaszkodás, majd pedig február végén jött a hidegzuhany: Olaszországban is napról napra jobban terjed a vírus, végül március közepére bezárt egész Európa, nem sokkal rá a világ is. Ekkor, és csak ekkor láthattunk 8000 pontos DAX-ot, és 2200 pontos S&P500-at.

Ha logikus végig gondoljuk, akkor pedig utólag annyira egyértelműnek tűnik az egész: hogyan állna meg a határokon egy 14 napos lappangási idővel járó és extrán erősen fertőző vírus? Egyértelműen sehogy, mégis meglepetésnek számított a hatalmas zuhanás, és előfordult az, ami ritkán, hogy a tőzsde a közvetlen jelent árazta, mert egy hónappal azelőtt nem tudta a jövőt árazni. A március végi aljakról pedig egy szintén rendkívülinek, makrogazdaságilag indokolatlannak tűnő szárnyalás vette kezdetét, ami szeptember elejére újabb csúcsokat eredményezett.

Majd pedig beestek átlagosan körülbelül 10 %-ot a nemzetközi tőzsdeindexek, az utóbbi 2 hétben azonban újra felfelé vették az irányt, és volt, hogy az S&P500 már alig másfél százalékkal tartózkodott a szeptember eleji csúcsok alatt. Ez azonban jelenleg egy szomorú folytatást jelző párhuzamot sejtet, amit érdemes először szavakban, majd pedig árfolyamok szintén is megfogalmazni.

Kronológia

Február eleje-esnek a tőzsdék, a koronavírus fenyegetést jelent, korrekció kezd kibontakozni, bár nem túlságosan erős.

Február közepe-jön a vakcina, a vírust Kínában helyén kezelik, máshol nem nagyon jelenik meg, új csúcsokra mennek a tőzsdék.

Március eleje-tényleg nagyon nagy a baj, limittel esések a nemzetközi tőzsdéken, 4 év emelkedése olvad el 1-2 hét leforgása alatt, szinte likviditási pánik tapasztalható a tőkepiacokon, néhány országban megtiltják a shortolást átmenetileg a tőzsdéken a hatalmas zuhanás miatt.

Március végétől szeptember elejéig-nem is annyira nagy a baj, jegybankok megoldják, technológiai profitál a koronavírus által okozott krízisből, országok újra nyitnak, globálisan bár nő a fertőzésszám és itt sem tűnt el, de már lecsengőben van, lesz vakcina is mindjárt, szárnyalnak a tőzsdék.

Szeptember eleje-mégis vannak kockázatok, ugrik a fertőzésszám Nyugat-Európában és stabilan emelkedik az USA-ban is, vakcina is késik, elnökválasztás is okozhat még problémákat, nem is olyan biztos a stimulus a tengerentúlon.

Október eleje-nincs is akkora gond, jön a vakcina, gyakorlatilag Biden is épp olyan jó elnök a tőzsdéknek, mint Trump, stimulus mindenképp lesz választások után, kis híján új csúcson a tőzsdék.

Hasonló reakciók hasonló eseményekre

Mindez az S&P 500 grafikonján így néz ki:

Forrás: www.investing.com

Természetesen a sárgás elipszisekkel jelzett árfolyam alakulások között nincsen technikai, túlságosan alakzatbeli kapcsolat sem, vagy elhanyagolható csak a kapcsolat. Ugyanakkor maga a történeti háttér, ami a koronavírust illeti, igen hasonló. Arról nem beszélve, hogy most van még 1 olyan tényező, amivel februárban-márciusban jóval kevésbé foglalkoztak még a befektetők, ez pedig a kevesebb, mint 20 napon belül esedékes elnökválasztás az Egyesült Államokban. Persze egy eredményt lehet bárhogy értékelni, ahogy egy korábbi cikkben is utaltunk rá, értékelheti úgy a piac, hogy mindkét jelölt jó, ha nyer, és úgy is, hogy egyik sem jó, ha nyer. Ez az akkor aktuális piaci hangulattól függ, amitől időben már egyáltalán nem vagyunk túlságosan távol. Addig viszont vélhetőleg a koronavírus lesz még a meghatározó hangulatalakító tényező.

Szigorítások Európában

Látható tehát, hogy a tőzsdei pszichológiai nagyon hasonló volt most a február közepén tapasztaltakhoz képest. A hurráoptimizmusból fakadó negatív hírek ignorálása vihette fel a piacokat. Pedig utóbbiból van bőven: Emmanuel Macron, Franciaország elnöke tegnap este Párizsra és még néhány francia nagyvárosra éjszakai kijárási korlátozásokat vezetett be, de Nagy-Britanniában is korlátozták a találkozásokat és gyülekezéseket, illetve például Csehországban novemberig bezárják az iskolákat. Ezek mind olyan intézkedések, amiket tavasszal megszokhattunk, hogy lassanként kibontakoznak. A vírushoz való hozzáállás azonban most más, az államok vezetői igyekeznek minimális korlátozó intézkedéseket hozni csak, hogy megakadályozzák az újabb gazdasági sokkot. Kérdés, hogy ezek elegek lesznek-e a vírus megfékezéséhez, és hogy az enyhébb szigorítások vajon milyen hatást gyakorolnak a tőzsdékre. Ha a cikkben jelzett hangulati minta teljesül, illetve a vakcina is késik, akkor nem túl pozitívak az előjelek, és mind magánemberként, mint befektetőként igen nehéz telünk lesz.