Csányi és az OTP
A rendszerváltás utáni magyar kapitalizmus talán legismertebb pénzügyi szereplője Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. 1991 óta tölti be ezt a pozíciót, vezetése alatt az OTP egy állami bankból Közép-Európa egyik legjelentősebb multinacionális pénzintézetté vált. 9 országban van jelen, 15 millióhoz közelít a kiszolgált ügyfelek száma, a magyar piacon pedig megkérdőjelezhetetlen az 1949-ben alapított bank elsősége.
Ezzel párhuzamosan vált Csányi Sándor a magyar bankpiac és egyébként az egész gazdaság emblematikus alakjává, akinek a szavára mindenki odafigyel, akinek bármilyen köze van az OTP-hez. Különös figyelem övezi az OTP első emberének részvénytranzakcióit, minden kereskedő valamilyen jelzésértéket tulajdonít ezeknek az ügyleteknek: már nem bízik az OTP-ben Csányi Sándor, nem tartja jó befektetésnek; vagy éppen bízik, ezért érdemes nekünk vele együtt zsákolnunk a legnagyobb hazai bank részvényeit?
Nézzük meg, mennyire bizonyult eddig jó üzletnek a bankvezér követése befektetőként!
2013: kiszállás
Elsőként a 2013 nyarán bekövetkezett nagy részvényeladást érdemes megemlíteni.
2013 júliusában volt a nagy sajtónyilvánosságot kapó részvényeladás, amikor az OTP-vezér 10.000 darab részvény kivételével teljesen kiszállt az OTP-ből. Néhány nap alatt több, mint 10 milliárdnyi részvényt értékesített, ez akkor az OTP részvények körülbelül 1 %-ának felelt meg. Csányi az agráriumba való átcsoportosítással magyarázta a részvények eladását. Ahogy a grafikonon látjuk, az 5000 forintos szintekhez egy 2014-es felszúrást követően egészen 2015-ig nem ért el az OTP; akkor viszont elindult a magyar tőzsdén a bikapiac. Konklúzió: 1-2 éves távon jól jártak, akik Csányival egy időben szálltak ki, akik azonban türelmesebbek voltak, jóbb kiszállót is találtak 2015-től kezdve.
2016. és 2018.-visszatérés
A következő jelentős volumenű tranzakció évekkel későbbre, 2016-ra tehető. Csányi Sándor részvényvásárlásaival kapcsolatban hallunk egy furcsán csengő nevet, ez Sertorius alap. Egy szingapúri alapról van szó, ami Csányihoz köthető, ezen keresztül bonyolítja egy ideje, a nyilvános hírek alapján 2016 óta a tranzakciót a bankvezér. 2016 tavaszán gyakorlatilag visszavásárolta a korábban eladott részesedését az OTP elnök-vezérigazgatója. Akkor a Mol részvényeiből is jelentős mennyiséget vásárolt Csányi alapja, az olajcégnél egyébként szintén hosszú évek óta tölt be fontos pozíciót, az igazgatóság alelnöke. Júniusban is vásárolt Csányi, az alábbi táblázat mutatja a 2016-os vásárlásokat.
Látható, hogy a két blue chip részvényeire körülbelül annyi pénzt költött el az ország leggazdagabb embere, mint amennyiért kiszállt az OTP-ből 2013-ban. Az átlagárak is fontosak lehetnek: a Sertorius 6300 körül vásárolt OTP-t ekkor, ami magasabb árfolyam, mint a 2013-as 4500 forint, ugyanakkor messze elmarad a 15000 feletti csúcsoktól, de a mostani, 9500 forint körüli jegyzéstől is. Látható, hogy aki 2016-ban Csányival tartott az OTP-be való befektetés kapcsán, az a koronavírus járvány legmélyebb pontjain is bőven pluszban volt. (A Mol-ról ez már nem mondható el egyébként, de cikkünk fő témájához igazodva az OTP részvénnyel kapcsolatos tranzakciók kapnak nagyobb hangsúlyt.)
2016 után 2018-ban is felbukkant a vételi könyvben a Sertorius, akkor több, mint 8 milliárd forintért vásároltak, körülbelül 9800 forintos átlagárfolyammal. Ez már nehéz kérdés: szintén látható, hogy évekig nagyon jól járt, aki Csányit követte, most azonban enyhe mínuszban ül már az ilyen befektető. A koronavírus járványt ugyanakkor érdemes külön kezelni, hiszen ez egy olyan fekete hattyú jellegű esemény, amire nyilvánvalóan nem lehet alapozni, hogy bekövetkezik, és senki nem is számított rá korábban.
2020-támasz a szakadásban
Idén tavasszal jelentős vásárlás volt ismét, gyakorlatilag végig vásárolta az OTP esését a bankvezér szingapúri alapja. Hogy jól járt-e, az jelenleg nehéz kérdés, és ennyi idő után nem is igazságos még megítélni. Ami figyelemreméltó, hogy az elmúlt napokban is voltak 40-50 ezer darabos vásárlások, és az OTP árfolyamában a héten jelentős feltámadásnak lehetünk tanúi az előző heti igen jelentős hanyatlás után.
Akkor most kövessük?
Az egyértelműen kijelenthető, hogy a piac érzékeny Csányi vásárlásaira, nem véletlenül hozzák fontos hírként a szaklapok is. Az előző példákból azonban láthattuk, hogy van, hogy üzenet értékkel bír: idén tavasszal erre egyértelműen szüksége volt a piacnak. Ha Csányi egyedül nem is képes irányt szabni az OTP árfolyamának, azzal, hogy több milliárdos tételben vásárol, megmutatja, hogy jó befektetésnek tartja az OTP-t, ez pedig további vásárlásokat hoz. Emiatt az elmúlt években gyakorlatilag a vírust leszámítva mindig jól jártunk volna, ha egyszerűen OTP-t veszünk, amikor jön a hír, hogy Csányi is vásárolt előző nap a bankrészvényből. Csányi, legalábbis kicsit hosszabb távon „jó treader”, annak ellenére, hogy tőzsdei beszélgetésekben, fórumokon ez gyakran előkerülő vita tárgya.
Ugyanakkor a cikkünk címére is érdemes kitérnünk. Csányi Sándor az ország leggazdagabb embere, illetve számára nyilvánvalóan nem nagyon adódhat olyan szituáció, hogy el kell adja a részvényeit, ezért bőven ráér kivárni, amint azok nyereséget hoznak. Egy átlagos kisbefektető viszont ezt nem teheti meg, ezért mindenképpen mérlegelés szükséges, mielőtt valaki csupán ez alapján hozna döntést.
