Az S&P a Mol hosszú lejáratú vállalati hiteleinek minősítését a korábbi negatív kilátású BB+ besorolásról BB besorolásra módosította stabil kilátással, illetve a Mol kötvényeinek hitelbesorolását egy fokozattal rontotta. Az S&P döntését követően a vállalat hosszú lejáratú hiteleinek besorolása megegyezik Magyarország szuverén adósságának hitelkockázati besorolásával.

Bizonytalan a helyzet Horvátországban

A leminősítéshez fűzött indoklás szerint a lépés tükrözi a horvát kormány és a Mol nézeteltéréséből eredő bizonytalanságokat a horvát INA olajcégben meglévő 49 százalékos Mol-részesedés stratégiai léptékű kérdésében. Az osztályzatrontás kifejezi a Standard & Poor’s azon véleményét, hogy a horvát kormánnyal felmerült nézeteltérés megoldatlansága negatív hatást gyakorol a Mol hitelképességére.

A Fitch is figyel

A hét elején egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings is külön elemzésben foglalkozott a Mol INA-részesedésének kérdésével. A cég közölte, hogy negatív adósmegítélési következményekkel járó eseménykockázatként kezelné, ha a horvát kormány és a Mol konfliktusa miatt a Mol elveszítené ellenőrző befolyását az INA vállalatvezetésében. Az ezzel kapcsolatos, erősödő bizonytalanságot tükrözi a Mol besorolására érvényes negatív kilátás.

A Fitch Ratings véleménye szerint azonban a Mol alapeseti forgatókönyve nem az INA-részesedés és a horvát érdekeltség vállalatvezetésében meglévő ellenőrző befolyás feladásával, hanem megtartásával számol. A Fitch által a Molra érvényben tartott „BBB mínusz” osztályzat két fokozattal jobb a Standard & Poor’s Mol-besorolásánál, viszont negatív kilátás terheli.

Jóllehet a Mol új „BB” osztályzata immár azonos a magyar államadós-besorolással, az S&P véleménye azonban az, hogy a Mol képes lenne kötelezettségvállalásai teljesítéséhez elégséges likviditást biztosítani abban az esetben is, ha Magyarországot mint szuverén adóst „szélsőséges stresszhatások” érnék. A Mol nemzetközi tevékenysége védelmet nyújt a csoportnak a hazai működés potenciális gyengeségeivel szemben is – fogalmaz pénteki londoni elemzésében a hitelminősítő.

A Mol állami kötődésű entitás

A Standard & Poor’s közölte ugyanakkor, hogy a magyar szuverén besorolásnál több mint két fokozattal jobb osztályzatot semmiképpen nem tartana érvényben a Molra, mivel magasnak tartja a magyar vállalat országkockázati érzékenységét, különös tekintettel a Molban meglévő közvetlen állami tulajdonra, a Mol kitettségére a hazai gazdasági ciklusoknak, és tekintettel arra is, hogy az S&P klasszifikációja szerint a Mol állami kötődésű entitásnak minősül.

Mindezek alapján ha a Standard & Poor’s egy vagy két fokozattal visszaminősítené Magyarország államadós-osztályzatát, az még nem gyakorolna feltétlenül hatást a Mol besorolására, éppen azért, mert az S&P osztályzási kritériumai két fokozatnyi különbséget még megengednek. Ha azonban a Standard & Poor’s két fokozatnál nagyobb mértékben leminősítené a magyar szuverén adósosztályzatot, vagy ha Magyarország tőkeátutalási és konvertibilitási kockázati osztályzatát a jelenlegi „BBB mínusz”-ról „BB” alá rontaná, az valószínűleg a Mol leminősítését is eredményezné – áll a hitelminősítő péntek esti londoni elemzésében.

Vannak forgatókönyvek a felminősítésre

A Standard & Poor’s véleménye szerint ugyanakkor vannak olyan forgatókönyvek, amelyek megvalósulása esetén javulhatna a Mol osztályzata. Felminősítést eredményezhetne például, ha a Mol eladja ugyan INA-részesedését, de a bevételt új kitermelő kapacitásokba fekteti, „potenciálisan olyan térségekben, amelyek országkockázata alacsonyabb Magyarországénál”. Ugyanígy felminősítést indokolhatna középtávon, ha a Mol megtartja INA-részesedését, de eszközállományának bővítésével javítja versenyképességi pozícióját – közölte pénteki elemzésében a Standard & Poor’s.

Felkészült a Mol

A Mol a döntésre reagálva közölte, hogy az INA jövőjére vonatkozó, folyamatban levő tárgyalások nem befolyásolják az INA és a Mol-csoport napi működését.

Hernádi az INA-ról: csak az üzleti szempontok számítanak

A MOL elnök-vezérigazgatója korábban a Merchantcantos.com-nak adott videóinterjúban beszélt erról, hogy mit gondol az INA jövőjéről és a horvát kormánnyal folytatott tárgyalásokról.

A társaság hangsúlyozta: a Mol célja továbbra is az, hogy eredményesen végződjenek a horvát kormánnyal folytatott tárgyalások, amely így további értékteremtés alapja lehet. Ugyanakkor ha a horvát kormány nem támogatja a piaci alapú működést, a Mol felelős tőzsdei vállalatként felkészült az INA részesedés eladására.

A Mol fenntartja a jogát arra, hogy részvényesei érdekében megfelelő időben a lehető legjobb stratégiai lehetőséget válassza. A döntés ideje azonban még nem érkezett el, a tárgyalások még tartanak.

A számok mást mondanak?

A Mol a Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett közleményében kiemeli, hogy a társaságnak erős a pénzügyi pozícicója mind a likviditás mind a tőkeerő terén. Az idei év harmadik negyedévének végén a vállalat nettó eladósodottsága az EBITDA-hoz viszonyítva 1,1-szeres mértékű, a nettó eladósodottság szintje pedig 20,7 százalék volt, amely a legalacsonyabb szint az elmúlt öt évben. A Molnak 2013. szeptember 31-én 3,8 milliárd euró szabad likviditása volt, amely mind rövid, mind középtávon nagyfokú pénzügyi rugalmasságot biztosít.

Érthetetlen a minősítő lépése

Vágó Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője szerint a hitelminősítő lépése értelmezhetetlen, hiszen a Mol pénzügyi pozíciója remek, és az INA-részesedés esetleges eladásával az még tovább javulna, annak tehát, hogy az olajvállalat ne tudná visszafizetni az adósságait, zéró a valószínűsége.

A szakértő kifejtette, hogy egy hitelminősítőnek elsősorban arra kellene fókuszálnia, hogy a Mol vissza tudja-e fizetni az adósságait. Személyes véleménye szerint pedig zéró a valószínűsége annak, hogy erre ne lenne képes. A vállalat pénzügyi pozíciója most is erős, és ha úgy alakul, hogy el kell adnia az INA-t, akkor még több pénz lesz a zsebében, sőt ebben az esetben a nettó adóssága nettó készpénzbe fordulna át.

Az elemző véleménye szerint az sem feltétlenül negatív ebben az esetben, ha a Mol „földrajzi sokszínűsége” halványulni fog, ugyanis Horvátországgal egy olyan országot hagyna maga mögött, ahol évről évre csak gondjai vannak. Vágó Attila nagyobb esélyt ad annak, hogy a felek végül megegyeznek.