2024 április 26

Nőtt az ipari termelés

2021 augusztusában az ipari termelés volumene 2,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 0,6%-kal emelkedett. A növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása nőtt. A legnagyobb súlyú járműgyártás nagyrészt a globális félvezetőhiány miatti gyárleállások következtében jelentősen, 34%-kal visszaesett. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2021 júliusához képest 2,7%-kal csökkent. A termelés volumene kissé meghaladta a járvány előtti, 2019. augusztusi szintet.

2021. augusztusban:

  •  Az ipari termelés volumene 2,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt augusztusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
  •  A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás augusztusban az előző hónaphoz viszonyítva 2,7%-kal csökkent.
  •  Az ipari export volumene 0,2%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 23%-át képviselő járműgyártás kivitele 33, a 17%-os súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 5,8%-kal visszaesett.
  •  Az ipar belföldi értékesítése 15,8, a feldolgozóiparé 15,9%-kal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
  •  Az iparon belül döntő súlyt (95%) képviselő feldolgozóipar termelése 1,5, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 10,1, a csekély súlyú bányászaté 40%-kal bővült.
  •  A feldolgozóipar növekedéséhez az alágak többsége hozzájárult, azonban a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 17%-át képviselő járműgyártás jelentősen, 34%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesést nagyrészt a globális félvezetőhiány miatti gyárleállások okozták. A közúti gépjármű gyártásának volumene 53, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 20%-     kal csökkent.
  •  A feldolgozóipari termelés 12%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is mérséklődött, 3,7%-kal. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya 10,3, az elektronikus fogyasztási cikké pedig 7,1%-kal csökkent.
  •  A feldolgozóiparból mintegy 14%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 10,6%-kal emelkedett, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének köszönhetően. Ezen belül a legnagyobb súlyt (23%) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 21, a második legjelentősebb italgyártás pedig 9,9%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Mindössze egy alágazatban, az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban esett vissza a termelés, 9,9%-kal.
  •  A legnagyobb mértékben, 41%-kal a közepes súlyú villamos berendezés gyártása bővült, elsősorban a villamosmotor-, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutása miatt.
  •  A másik két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 15,3, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 23%-kal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.
  •  A kisebb súlyú vegyi anyag, termék gyártásában is folytatódott a növekedés. Augusztusban a kibocsátás 32%-kal haladta meg a 2020 azonos időszakit, főként a meghatározó súlyú műanyagalapanyag-gyártás bővülésének eredményeként.
  •  A gyógyszergyártás – hasonlóan az előző hónaphoz – 10,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, elsősorban a külpiaci eladások kedvezőtlen alakulása miatt, míg a hazai eladások nőttek.
  •  Az ipari termelés Nyugat-Dunántúlon (21%-kal) és Dél-Alföldön (12,7%-kal) csökkent. A többi régióban 5,6 és 18,5% közötti volumennövekedést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Pest régióban.
  •  A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 12,5%-kal kisebb volt a 2020. augusztusinál. Az új belföldi rendelések 6,5%-kal nőttek, míg az új exportrendelések 15,7%-kal visszaestek. Az összes rendelésállomány augusztus végén 10,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

2021. január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest:

  •  Az ipari termelés 15,3%-kal nőtt. Az összes értékesítés 64%-át adó külpiaci eladások volumene 15,8, a 36%-ot képviselő hazai értékesítésé 13,4%-kal emelkedett.
  •  Magyarország minden régiójában nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben, 27%-kal Pest régióban, a legkevésbé, 7,3%-kal Dél-Alföldön.