A 2012. évi londoni Olimpia alig ért véget, a figyelem máris Brazíliára, a világ egyik legtempósabban növekedő gazdaságára terelődött. Sok feltörekvő társához hasonlóan Brazíliát is kikezdte az alapvető infrastruktúra, az utak, vasutak, repülőterek és kikötők hiánya – kezdi elemzését Sverrir Sverrisson, a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank szakértője.

---

A 2014-es labdarúgó VB-re és a 2016-os olimpiai játékokra épülő infrastruktúra vajon képes-e enyhíteni a helyzeten, vagy mindössze a sport erőtől duzzadó birodalmát ajándékozza meg néhány új csillogó-villogó küzdőtérrel?

Dupla vagy semmi: a növekedés a tét

A státuszukkal újdonsült gazdasági óriásként büszkélkedni kívánó országok a nemzetközi sporteseményekre úgy kicsípik magukat mostanság, mint aki az első báljára készül – elég, ha a 2008-as pekingi vagy az 1992-es barcelonai játékokra gondolunk.

Brazília kétségtelenül ebbe a klubba tartozik: a 2011. évi lassulás dacára az elmúlt évek sebes növekedése (lásd 1. diagram) az országot a világ gazdasági nagyhatalmainak sorrendjében a hatodik helyre repítette.

1. diagram: Brazil GDP kontra globális GDP

 

 

 

 

 

A nagy sportesemények azonban nem feltétlenül szoktak a rendező ország számára rövidtávon kifizetődni, ahogy azt a londoni Olimpiáról és a 2012. évi labdarúgó világbajnokságról, illetve ezek gazdasági hatásairól korábban írt cikkeinkben igyekeztünk elmagyarázni.

Brazília dupla tétet tett fel a sportra azzal, hogy a 2014-es FIFA Világkupát, majd a 2016. évi nyári olimpiai játékokat is vendégül látja Rio de Janeiróban. Mivel a költségek javát a stadionoknak és a szurkolók számára a stadionokat elérhetővé tevő infrastruktúra (át-) és megépítése viszi el, Brazília nyilván épít az egymástól mindössze két év távolságra rendezett két eseményből fakadó szinergiákra.

 

Várható költség és haszon

Mennyibe fog kerülni? A Sao Paolo Egyetem tanulmányában közzétett becslés szerint Brazíliában a 2014-es VB előtt mintegy 18 milliárd USD összeget fektetnek infrastruktúrába, és ebből 14 milliárd USD az adófizetők zsebéből kerül ki. Az Olimpia rendezésére várhatóan további 15 milliárd dollárt fordít az ország, így a két sportesemény összesen 33 milliárd dollárba kerül. Ez a most befejeződött Olimpiához képest a 2. diagram tanúsága szerint is hatalmas összeg.

2. diagram: A házigazda költségei: olimpiák, 2014-es VB, 2016-os olimpia

Lesz nyilván haszon is. A független forrásnak ugyan nem igazán tekinthető brazil Sportminisztérium állítása szerint a két eseményre való felkészülés miatt évente 120 000 sporttal kapcsolatos munkahely jön majd létre, ami egyáltalán nem rossz.

Hogy még több adatot ássunk elő: a Sao Paolo Egyetem felmérése szerint a 2016-os nyári játékok teljes bruttó gazdasági hatása 51,1 milliárd dollár lesz. Továbbá az Ernst &Young tanulmányából az is kiviláglik, hogy a 2014. évi Világkupa közvetlen és a közvetett befektetéseket is tartalmazó várható gazdasági hatása 70 milliárd USD lesz. Így a két esemény megrendezésének teljes bruttó gazdasági hatása eléri a 120 milliárd dollárt.

Nem rejtem véka alá, hogy ez szerintem rettentően optimista! Ezért a 32 milliárd dolláros összköltséget és a 120 milliárd dollárra rúgó teljes hasznot inkább óvatosan, mintsem isteni igazságként kezelném. Láttunk mi már olyat a múltban, hogy a haszon jelentős eltúlzása mellett sikerült a költségeket ugyancsak kurtára tervezni. Pontosan ez történik a londoni Olimpiával is.

Infrastruktúra és növekedés

Brazília elnöke, Dilma Roussef a közelmúltban vállalt kötelezettséget, hogy országa hosszabb távú infrastrukturális beruházásokra 66 milliárd dollárt irányoz elő. A terv 15 évre tekint a jövőbe, azaz nem a két hatalmas sportesemény határoz meg mindent. Akárhogy is van, az infrastruktúra fejlesztésének felvállalása határozottan arra enged következtetni, hogy Brazília készen áll a jövő gazdasági növekedése érdekében bedobni némi készpénzt.

 

Mely iparágak járnak a legjobban?

A két esemény előtt, között és alatt az ország, de főként Rio de Janeiro a turizmus számottevő fellendülésére számító Rio már most is népszerű utazási célállomás, hiszen a látogatók száma évente meghaladja az 1,4 milliárd főt. A két eseményt latba vetve a turistaforgalmat az ország a jelenlegi szinthez képest várhatóan több mint kétszeresére, évi 3,3 milliárd főre emeli. A hatalmas volumen biztosan sokat hoz a helyi szállodák és kiskereskedők konyhájára.

A londoni Olimpia megtanított bennünket arra, hogy az esemény kiszorító hatása kockázatot jelent: a Londont rendszeresen felkeresők az Olimpia alatt bojkottálták a brit fővárost, így a szállodák és a turizmussal kapcsolatos egyéb tevékenységek iránti kereslet a vártnál enyhébben alakult. Rio de Janeiróban ez a hatás valószínűleg kevésbé érvényesül, mert a város sok nemzetközi utazó számára inkább egzotikus célpont, mintsem olyan „szokásos megálló”, mint mostanság London.

Biztos haszonra számíthat még az építőipar és az elektromos szektor. Ezek az ágazatok főként az eseményeket megelőző időszakban számíthatnak haszonra, míg a turizmushoz kötődő tevékenységek a rendezvények alatt számíthatnak a legtöbb nyereségre.

A munkahelyteremtés és a nemzetközi turisták miatt bővülő kereslet a fentieken kívül biztos hasznot ígér a távközlésben, az informatikában és a közlekedésben is.

A közvetlen nyereség csekély, de hosszútávon van esély!

A rövidtávú hatás mindent összevetve valószínűleg nem lesz számottevő: a gazdasági növekedést nyilván sem a Világkupa, sem az Olimpia nem pörgeti fel. Az azonban jól látható, hogy az infrastrukturális beruházások hosszabb távon a gazdasági növekedés motorjaként működhetnek Brazíliában. Az ország pedig hétmérföldes csizmával halad a modernizáció felé, hatékonysága egyre nagyobb lesz, és egyre nagyobb arányban jelent vonzerőt a külföldi befektetések számára.

A jobb utaknak, vasutaknak és kikötőknek köszönhetően az ország hatékonysága fokozódni fog, üzleti tevékenységre alkalmasabb hely lesz, és még az alapvető kiviteli termékekre, a vasércre, a szójára és a kávéra is jótékony hatással lehet a jelentősebb tengerentúli kereslet.

A sikeresen megrendezett Világkupa és Olimpia pedig minőségi kozmetikumként ápolhatja az ország arculatát a jövőben. Végső soron az ország jó hírének öregbítése valószínűleg jelentősebb lesz, mint a két sportesemény tényleges pénzügyi haszna.

Háttér-információk:

A Saxo Bank az online kereskedés és befektetés piacvezető szakértője. A Saxo Bank teljes körű banki engedéllyel rendelkező, átfogóan szabályozott európai bankként a magánbefektetők és intézményes ügyfelek számára három speciális és teljesen integrált, több mint 20 nyelvi változatban elérhető kereskedési platformot biztosít a FOREX, CFD, ETF, részvény, határidős és opciós piacokon való kereskedéshez, ezek: a böngésző alapú SaxoWebTrader, a letölthető SaxoTrader és a SaxoMobileTrader alkalmazás. Emellett a Saxo Bank Vagyonkezelési részlege jelentős vagyonnal rendelkező ügyfelek és intézményes befektetők számára szakszerű portfolió- és alapkezelést, lakossági ügyfelei részére a Saxo privátbanki részlege révén banki szolgáltatásokat és tanácsadást nyújt. A Saxo Bankcsoport központja Koppenhágában található, a csoport emellett Európában, Ázsiában, a Közel-Keleten, Latin-Amerikában és Ausztráliában működtet irodát.