A koronavírus válság által okozott tőzsdei mélyrepülés március végén egy igen agresszív emelkedésbe váltott át, aminek köszönhetően az S&P500 részvényindex, még inkább a NASDAQ történelmi csúcsra emelkedett. Azóta volt némi korrekció, ugyanakkor még így is a februári csúcsértékek felett tartózkodik az említett két amerikai irányadó index. Ez azt is jelenti, hogy az S&P500 például több, mint 50 %-ot emelkedett a márciusi aljról, de a hozzánk talán közelebb állónak számító német DAX index is több, mint másfélszeres hasznot hozott azoknak, akik a mélyponton vásároltak. Ehhez képest a magyar tőzsdeindex, a BUX körülbelül 20 %-os emelkedést mutatott fel a mai árfolyamokat alapul véve, meg sem közelíti korábbi csúcsát, attól még közel 30 %-ra áll.
(Forrás: www.investing.com)
Látható, hogy valóban nem túl erős teljesítményt tudhat maga mögött a BUX, nyár eleje óta gyakorlatilag folyamatosan esik, vagy maximum stagnál. Ugyanakkor a mostani korrekcióból sem vette ki a részét a magyar tőzsdeindex, így kijelenthető, hogy valamilyen szinten megvan az előnye a relatíve gyenge teljesítménynek, ugyanis ha már az emelkedésben, akkor az esésben sem követjük az irányadó nyugati indexeket.
A gyenge teljesítménynek alapvetően 2 oka van. Az egyiket rögtön látjuk is, ha vetünk egy pillantást a WIG 20 tőzsdeindexre, ami a lengyel részvényindex.
(Forrás: www.investing.com)
A lengyelek sem voltak képesek sokkal többet emelkedni a mélypontról, és ők pláne messze állnak mindenkori csúcsaiktól. Gyakorlatilag egy számunkra szomorú kelet-nyugat szabály érvényességét láthatjuk. A befektetők inkább amerikai, de ha azt nem, akkor nyugat-európai részvényeket vásároltak a nagy beszakadás után, illetve vásárolnak most is. Annak ellenére teszik ezt, hogy az amerikai részvények értékeltsége csillagászati magasságokban található még a nyugat-európai indexkomponensekhez képest is. Bár kisebb joggal, de a németek is panaszkodhatnának: az ő DAX-uk sem érte még el történelmi csúcsait, nem úgy, mint az amerikai indexek-bár kétségkívül a DAX-nak ehhez csak 4-5 % hiányzik, szemben a BUX-nak szükséges közel 30 %-kal.
A másik ok pedig az index komponenseinek tulajdonságai. Magyarországon igazán jelentős technológiai cég nem igazán van, ha valamelyiket oda is soroljuk, a BUX-ot lényegében meghatározó OTP, MOL és Richter biztosan nem az. A Magyar Telekom lehetne az, azonban a telekommunikációs cég árfolyama nem igazán hat a BUX indexre, illetve ha hatna is, akkor is lefelé húzná a jelenlegi árfolyamokat nézve. A Richter ugyan jól tartja magát, sőt, a napokban történelmi csúcsokra emelkedett (ahonnan azonban élesen lefordult). A két legnagyobb komponense azonban abban a két iparágban tevékenykedik, amelyek tipikusan nem tudtak felállni a sokkból világszerte: az olajszektor és a pénzügyi szektor. Ez viszont nem magyar, és nem is kelet-európai specifikus ok: épp úgy szenvednek a nyugati olajcégek és pénzintézetek is.
Érdemes tehát szektorspecifikus, és kevésbé országspecifikus okokat mögé látni a mostani lemaradó teljesítménynek. Ennek megfordulása is valószínűleg az olajipar és a bankszektor nemzetközi szinten is történő helyreállása esetén várható.
Források:
