Amennyiben a városi autós közlekedés adatait nézzük, döbbenetes eredményeket kapunk. Jelenleg Londonban egy átlagos kerékpáros jóval gyorsabban közlekedhet, mint egy autós, de Los Angelesben például az ingázók évente 90 órát töltenek dugókba ragadva – írja a fastcoexist.com. Egy brit tanulmány pedig azt mutatta ki, hogy az autósok az életükből 106 napot töltenek csak parkolóhely kereséssel.

Éppen ezért egyes városok a legkülönbözőbb eszközökkel igyekeznek rávenni az autósokat, hogy alternatív közlekedési eszközöket válasszanak. A skálán a díjaktól a jobb dizájnig sok minden szerepel, beleértve az új applikációkat, de Milánóban például fizetnek az ingázóknak, hogy autójuk helyett inkább a vonatot válasszák.

Nem meglepő azonban, hogy az európai fővárosokban gyorsabb ütemben zajlanak a változások, hiszen ezeket általában hosszú évszázadokkal az előtt építették, mielőtt az autó megjelent volna. Sokkal nehezebb az átmenet a burjánzó amerikai külvárosokban, melyeket kifejezetten autós közlekedéshez tervezték.

Mindemellett pedig van néhány olyan autóimádó város, mint Sydney, ahol épp az ellenkező irányba tartanak a fejlesztések. Itt az egyes belvárosi utcákon inkább szűkítik a gyalogosok mozgásterét, hogy még több tér jusson a kocsiknak.

Íme néhány város, amely élen jár az autómentesítésben:

Madrid

A spanyol főváros már eddig is teljesen megtiltotta az autós közlekedést egyes utcáiban, de ebben a hónapban az autómentes zónát tovább bővítik. Noha az ezen területeken lakók számára még így is lehetséges az autós közlekedés, mindenki másnak 100 dollár mértékű büntetést kell fizetnie a behajtásért. Mindez pedig egy átfogó terv része, melynek keretében 5 éven belül teljesen átadnák a gyalogosoknak Madrid központi részét. A város legforgalmasabb utcáiból 24-et ráadásul át is terveznének annak érdekében a gyalogos közlekedés érdekében. Ezt megelőzően azonban más módokon is igyekeznek hatni az autósokra: jelenleg a leginkább szennyező kocsiknak többet kell fizetniük a parkolásért.

Párizs

Amikor tavaly a szmog megrekedt a francia fővárosban, Párizs rövid idő alatt korlátozta az autós közlekedést a páros-páratlan rendszám elve alapján. Az intézkedés következtében egyes területeken 30 százalékkal esett a szennyezés mértéke, és Párizs most egyre inkább szeretné kiszorítani a kocsikat a városból. A központban például azok, akik nem a környéken laknak, hétvégenként nem autózhatnának, és ezt távlatilag a hét minden napjára kiterjesztenék. A városvezetés tervei szerint 2020-ra megdupláznák a bicikli utak számát a városban, kitiltanák a dízel autókat, és egyes magas forgalmú útszakaszok használatát az elektromos autókra és az ultra alacsony kibocsátású járművekre korlátoznák. Az autósok száma egyébként már is lendületesen csökken. Míg 2001-ben 40 százalék volt azon párizsiak aránya, akik nem rendelkeztek saját autóval, ma ez 60 százalék.

Csengtu

A Délnyugat-Kínában található Csengtu külvárosának terve tökéletes példája lehet az autómentes külváros megszervezésének. A helyett ugyanis, hogy rákényszerítené a lakókat, hogy autót használjanak, úgy alakítják ki, hogy minden elérhető legyen gyalog mindössze 15 percen belül.

A chicagói mérnökök által készített tervek szerint nem tiltanák meg teljesen az autós közlekedést, de az utak csupán felén volna engedélyezett a motoros járművek használata. A külváros szoros összeköttetésben lenne Csengtuval, elsősorban tömegközeledési eszközökön keresztül, de a tervek alapján a várható 80 ezer lakos többsége a lakókörnyezetében dolgozna. A projektet egyébként 2020-ra tervezték befejezni, de jelenleg zónázási problémák miatt csúszik.

Hamburg

Noha Hamburg nem kívánja teljesen kitiltani az autókat a belvárosból, egyre könnyebbé teszi, hogy ne kelljen kocsiba ülni. Az új „zöld hálózat”, amely a következő 15-20 évben készülhet el teljesen, összekötné a város parkjait, lehetővé téve, hogy bárhova könnyedén el lehessen jutni kerékpárral vagy gyalogosan. A hálózat a város 40 százalékát fedné le, és ezzel párhuzamosan parkok segítségével könnyítenék a hírhedten tömött A7-es autópálya környékén lakók gyalogos közlekedését is.

Helsinki

A finn főváros azzal számol, hogy a következő néhány évtizedben igencsak megnő Helsinki lakossága, ezzel párhuzamosan viszont egyre kevesebb autót szeretnének látni az utcákon. Egy új terv szerint az autófüggő külvárosokat átalakítanák gyalogosok uralta közösségi terekké, melyek gyors tömegközlekedéssel lennének összekötve a belvárossal. A város ráadásul új, mobilitást segítő on-demand szolgáltatásokkal tenné könnyebbé az autó nélküli életet. Egy jelenleg tesztelt új applikáció például lehetővé tenné a városlakóknak, hogy a lehető leggyorsabban elérjék a megosztáson alapuló kerékpár- vagy autószolgáltatásokat, illetve taxit, valamint megtalálják a legközelebbi buszt vagy vonatot. A remények szerint Helsinkiben 10 éven belül teljesen feleslegessé válik autót birtokolni.

Milánó

A szmogos olasz város új lehetőségeket tesztel, hogy a központon kívül tartsa az autókat. Ékes példa erre, hogy azok az ingázók, akik otthon hagyják az autóikat, ingyenes tömegközlekedési utalványt kapnak. Ráadásul egy internethez kapcsolt ellenőrző pontosan tudja követni az autó tartózkodási helyét, így nem lehet visszaélni a lehetőséggel. Minden nap, amikor valaki otthon hagyja a kocsiját, a város egy busz- vagy vonatjegy értékű utalványt küld a tulajdonosnak.

Koppenhága

Negyven évvel ezelőtt Koppenhágában ugyanolyan rossz volt a közlekedés, mint a legtöbb nagyvárosban. Mára ezzel szemben a város lakosságának közel fele minden nap biciklivel indul munkába. Összehasonlításképpen ez kilencszer annyi kerékpáros ingázót jelent, Portlandben, ahol a legtöbben ingáznak biciklivel az Egyesült Államokban.

A dán főváros az 1960-as években kezdett gyalogos zónákat kialakítani, majd a következő évtizedekben egyre inkább elterjedtek az autómentes zónák. A fejlődést jól mutatja, hogy a város ma több mint 320 kilométernyi kerékpárúttal rendelkezik, és fejlesztés alatt vannak a külvárosokon átívelő biciklis szupersztrádák. Nem mellékesen jelenleg Koppenhága rendelkezik a legkevesebb autótulajdonossal egész Európában.