A Horvát Nemzeti Bank (HNB) elnöke 2022-ben 5 százalék feletti gazdasági növekedéssel számol, ami lényegesen magasabb a jelenlegi előrejelzéseknél, ugyanakkor jelezte: a gázszállítások esetleges leállása recessziót eredményezhet 2023-ban.

Hozzátette: a harmadik negyedévben újabb rekordot érhet el a horvát turizmus, az előfoglalások alapján ugyanis jobb szezonra számítanak, mint a járvány előtt, 2019-ben. Nem annyira csak az érkezések száma, hanem a drágulás miatt is, amely elérheti a 40 százalékot – mondta. “A harmadik negyedév nagyon jó lesz, de a negyedik negyedévben a gazdasági növekedés lassulására lehet számítani” – fogalmazott. Kifejtette: a legnagyobb kockázatot nem az infláció és nem a kamatlábak jelentik, hanem az energiapiac helyzete. Elképzelhető, hogy leáll a gázszolgáltatás, ami 2023-ban recesszióhoz vezethet – mondta, hozzátéve: a HNB az év közepéig az infláció gyorsulásával számol, ugyanakkor jelezte, hogy az éves infláció tíz százalék közelébe mérséklődhet.

A horvát pénzromlás – akárcsak más országokban – elsősorban az energia- és élelmiszerárak növekedésének következménye. Az energia ára jelentős mértékben függ az ukrajnai háborútól, bár már azt megelőzően emelkedni kezdett – magyarázta Vujcic, hangsúlyozva, hogy a háború csak tovább fokozta a drágulást. “Amíg a helyzet ilyen, addig az energiaárak csökkenésére nehéz számítani, bár a bázishatás változni fog” – mondta a HNB elnöke. Rámutatott: a járvány ideje alatt az energiahordozók ára történelmi minimumon volt, a növekvő kereslet és a gazdaság helyreállása, valamint az ukrajnai háború azonban felhajtotta az árakat. Úgy vélte: a kormánynak magának kell eldöntenie, milyen eszközökkel befolyásolja az élelmiszer- és energiaárakat – ismertette a távirati iroda.

Minél tovább tart a válság, annál jobban csökkennek a lehetőségek – vélekedett. Közölte, hogy Horvátországnak érdeke az euró bevezetése, melynek számos pozitív hatása lesz a gazdaságra. A 2023-as eurócsatlakozási kilátás már így is pozitív hatással volt a pénzpiacra, mivel a devizaadósság-hányad eltűnése megszünteti a GDP-hez mért államadósság-ráta növekedésének kockázatát árfolyamgyengülés esetén, emellett jelentősen csökkenti a horvát államháztartás finanszírozási kockázatait. Ami az áruk és a szolgáltatások drágulását illeti – Vujcic elmondta – az euróra való átállás hatása az árakra marginális lesz, éppen a magas infláció miatt.