A Deloitte Magyarország hétfői online sajtótájékoztatóján Vajda Zsolt, a társaság regionális pénzügyi tanácsadási üzletágának igazgatója elmondta: a tanulmányban főként a biztosítói piacok 2020-as adatait elemezték, de 2021-re is végeztek kitekintést. A tanulmány szerint a régió biztosítási piacán 2020 előtt általános bővülés történt, ezt elsősorban a nem-életbiztosítási üzletág húzta, az életbiztosítási üzletágban inkább stagnálást tapasztaltak; ezt a trendet állította meg a koronavírus. A nem-életbiztosítási ágazat 2,8 százalékkal csökkent 2020-ban, az életbiztosítási üzletágban nagyobb, 6,5 százalékos volt a visszaesés. Ennek oka, hogy a nem-élet üzletágban a korábban elindított digitalizációs kezdeményezéseknek köszönhetően gördülékenyebben tudtak átállni digitális működésre a biztosítók. Az élet üzletág termékei komplexebbek, itt inkább szükség van a személyes kapcsolatra az ügyfél és az üzletkötő között. Emellett a járvány miatti bizonytalan gazdasági környezetben az emberek inkább kerülték a hosszú távú pénzügyi elköteleződést. A volumencsökkenéshez a legnagyobb mértékben Lengyelország, Csehország és Magyarország járult hozzá.
Ugyanakkor a járványügyi korlátozások hatására, az emberek alacsonyabb aktivitása miatt a kárkifizetések is csökkentek 2020-ban, és ez a visszaesés nagyobb mértékű volt, mint a díjbevételeké, így a biztosítók profitabilitása javult ebben az időszakban – mutatott rá Vajda Zsolt. A rendelkezésre álló adatok alapján 2021-ben a régió legtöbb országában felpattanás látható, a biztosítói piacok meghaladták a 2019-es szinteket is. A szakértők megállapították, hogy a korábban stagnáló élet üzletág is elindult felfelé, ami egyértelműen a járvány hatása. A jelek szerint nagy nyertes lesz az egészségbiztosítás, mert felértékelődött az egészségügyi szolgáltatások biztosítása. A kárkifizetések is nőttek tavaly 2020-hoz képest, de nem olyan mértékben, mint a díjbevételek, a kárhányadok még mindig kedvezőbbek, mint a járvány előtt. A biztosítási szektor előtt álló kihívások között említi a tanulmány a szabályozói környezet változásait, az inflációt és az emelkedő kamatkörnyezetet, digitalizáció további fejlesztését, illetve a munkaerőpiaci változásokat – közölte a távirati iroda.
