Kihívás a bankoknak

Az alelnök jelezte, hogy az európai szabályozás miatt egyre magasabb tőkekövetelményeknek kell eleget tenniük a pénzintézeteknek, ami nagy kihívás számukra. Nagy Márton kifejtette, hogy 2008 és 2015 vége között jelentősen megváltozott a magyar bankrendszer mérlegszerkezete. A bankok által nyújtott hiteleken belül főleg a nagyvállalati hitelek aránya csökkent, a bankok az előzőleg jegybanknál elhelyezett betéteiket nagyrészt állampapírra cserélték, ez adja most a hazai bankrendszer mérlegfőösszegének mintegy 20 százalékát.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]

Elmondta, hogy a nagyvállalatok egyre inkább a külföldről felvett (az anyacégtől vagy valamelyik külföldi banktól kapott) hiteleket részesítik előnyben, ezért a bankrendszer aktivitása szempontjából nem a teljes vállalati hitelezést, hanem a kkv-hitelezést kell figyelniük a bankároknak és az elemzőknek. Jelezte: a kis- és középvállalati (kkv) hitelek 2015 végére 3,6 százalékkal nőttek, eközben a teljes vállalati hitelállomány 4 százalékkal visszaesett.

Az MNB évi 5-10 százalékos bővülésre számít a következő években a kkv-hitelezésben.

Hitelboom – megtakarításboom

Kitért arra, hogy a lakossági hitelezésben csak az új hitelek nyújtására érdemes figyelni, ezen belül a használt lakásokra felvett kölcsönök húzzák a hitelezési piacot. A csok beindulásával az új lakásokra felvett hitelek egyre jelentősebb arányt adnak. Az új lakáshitelek hitelfedezeti aránya (LTV-je) 60-62 százalék körül van, és folyamatosan emelkedik.

Nagy Márton szavai szerint a lakáspiac felfutását nem hitelboom, hanem megtakarítási-boom idézte elő. A lakosság elsősorban a megtakarításaiból vásárol lakást, nemegyszer befektetésként. A lakáspiaci kínálat alacsony, túlkereslet van a piacon, ezért emelkednek a lakásárak. Az MNB nem vár lakossági hitelboomot, de idén az év végén megállhat a lakáshitel-állomány csökkenése, ezt segítené, ha újra megjelenne az önálló zálogjog a hazai szabályozásban – jelezte az alelnök.

Többet kellene hitelezni

Szólt arról, hogy a bankok állampapír-aránya magas, ennek érdemi oka az, hogy a hitelezést egyelőre visszafogják a hazai bankok. A hitelezés növekedése viszont növelni fogja a mérlegüket, így az állampapírok hányada mérséklődhet a bankok mérlegében. Emlékeztetett arra, hogy az önfinanszírozási programban szerepet játszó kamatcsere ügyletek (IRS-ek) jelentősen csökkentették a bankrendszer kamatkockázatát, de nem teljesen szüntették meg. Elmondta, hogy a jelenlegi 80 százalék körüli bruttó hitel/betét arány nem egészséges, a bankoknak többet kellene hitelezniük.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Az MNB alelnöke jelezte, hogy a betétek kamatszintje a lakosságnak nem lesz negatív, ugyanis a Ptk. ezt nem engedi meg, a vállalatoknál azonban elképzelhető a negatív kamat. Az MNB alelnöke szerint a következő években a bankok számára kihívást jelent majd a nem teljesítő hitelek tisztítása, az alacsony kamatok, a banki jövedelmezőség és hatékonyság javítása, a BUBOR-piacot érintő reformok, és a magas készpénzállomány csökkentése.

Továbbra is gond, hogy 130 ezer nem teljesítő, nem fizetett jelzáloghitel adósának helyzete egyelőre megoldatlan – tette hozzá.

Dicsérik az MNB-t

Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója szerint a monetáris tanács az idén tovább fogja csökkenteni az alapkamatot. Patai Mihály megdicsérte a jegybank kamatcsökkentési ciklusát. A monetáris tanács „mesterien” csökkentette az alapkamatot , a sajtóban gyakran „Antikrisztusnak tekintett személyről” nem is beszélve – utalt neve megemlítése nélkül Matolcsy György MNB-elnökre.

Patai Mihály jelezte, hogy a magyar bankoknak is figyelembe kell venniük, hogy a magyar lakosság fogyasztása egyre komolyabb tényező a GDP bővülésének alakításában.

Az UniCredit 4 százalékos éves háztartási fogyasztás bővüléssel számol, ez azért jó hír, mert ez nem függ az EU-tól megkapott forrásoktól, és attól sem, hogy miként dönt az Audi az új fejlesztésekről, azaz egészségesebb lesz a gazdasági növekedés alapja.

Meg a gazdaság is szuper

A magyar gazdaság rendbetétele sikeres volt, 40 év után rendbe tették a költségvetést, függetlenül attól, hogy milyen eszközöket használt a kormányzat – szögezte le Patai Mihály. Szerinte a vállalati hitelezés visszaesését az is magyarázza, hogy komoly ágazati változás történt a hiteligényes ágazatokban – az építőipar és az energetika ma már sokkal kevesebb finanszírozási forrást igényel. Ugyanakkor továbbra is figyelmeztető, hogy a hazai vállalati hiteligényeket 60-65 százalékban nem hazai pénzintézetek finanszírozzák – jegyezte meg.

A bankszövetség elnöke szerint a csok rendkívül kedvező, de kockázatnak nevezte, hogy Magyarországon minden második házasság válással végződik.

A rendezvényt megzavarta az egyik devizahiteles szervezet képviselője, aki berohant a tanácskozásra, és élesen bírálta a bankárokat, a bankok hitelezési gyakorlatát.