A magyar gazdaságba áramló EU-transzferek és a lakosság vásárlóerejének bővülése idén markánsan lassul, de gyors marad. Az előbbi következtében a beruházások dinamikája nagyjából megfeleződik. Ez elsősorban az állami beruházásokat érinti, melyek tavaly közel 60 százalékkal bővültek, de az üzleti szféra fejlesztéseinek növekedési üteme sem éri el a 2017. évi 14 százalékot.
A bruttó keresetek dinamikája is jelentősen, a tavalyi 13 százalékról 7 százalékkörülire fékeződik, ami 4-5 százalékos, gyors, de a tavalyi felére csökkenő reálkereset-emelkedést jelent. A minimálbér ugyan a tavalyi 15 százalék után idén „csak” 8 százalékkal emelkedik, ami kisebb nyomást gyakorol a béremelésekre, a munkaerőhiány illetve a választási év bérfelhajtó hatása azonban továbbra is jelentős.
Az infláció a tavalyi 2,4 százalékos éves átlag után januárban csak 2,1 százalék volt. Idén az infláció megközelítheti a 3 százalékot. Bár a látványosan gyors bérkiáramlás egyelőre alig jelent meg a hazai árakban, ez költség- és keresleti oldalról is árnyomást jelent. A világpiaci energiaárak stagnálása esetén az infláció gyorsulása kisebb lehet.
Bővülés több téren is
Az ipari termelés várhatóan a tavalyi 5 százalék körül alakul. Az építőipar 30 százalékos szárnyalása nagy visszaesést követően alakult ki, idén 10 százalék körüli bővülés várható. 2017-ben 14,4 ezer lakás épült, 2018-ban ez megközelítheti a 20 ezret. A tavalyi mezőgazdasági visszaesést viszont átlagos időjárás esetén bővülés követi. A kiskereskedelmi forgalom a lassuló keresetnövekedés ellenére – részben a lakosság növekvő vásárlási és hitelfelvételi hajlandósága következtében – a tavalyi 5 százalék közeli ütemről alig lassul.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A munkanélküliség 2017 végére 4 százalék alá esett, a foglalkoztatás – a közmunkások csökkenő száma ellenére – 1,6 százalékkal bővült. Ez idén a viszonylag gyors növekedés és a munkaerőhiány ellenére lassulni fog. A mobilizálható emberek száma ugyanis részben a rossz képzési struktúra, részben a külföldi munkavállalás, részben pedig egyes rétegek gyenge munkakultúrája következtében korlátozott.
A hiány
A 2017. évi GDP-arányos deficit 1,9 százalék, az előirányzott 2,4 százaléknál lényegesen alacsonyabb lett. Ugyanakkor az EU-támogatások széleskörű hazai megelőlegezése következtében a pénzforgalmi deficit csaknem 70 százalékkal meghaladta az előirányzottat. A várttól jelentősen eltérő bevételi és kiadási folyamatok, a feltehetőleg módosult kormányzati elképzelések ellenére nem került sor a még tavaly tavasszal elfogadott 2018. évi költségvetés nyilvános felülvizsgálatára.
Nem csoda, hogy a költségvetési politika átláthatósága szempontjából Magyarország az utolsó helyen áll az EU-ban. Így 2018-ra jelenleg a GDP-arányos deficit 0,5 százalékpontos, 2,4 százalékra való, kirívó emelkedése van előirányozva. Az EU prognózisa szerint az EU-ban csak a román és francia államháztartási hiány lesz ennél magasabb.
A GDP-arányos államadósság tavaly 1,8 százalékponttal, a tervezettnél valamivel kisebb mértékben, de jelentősen csökkent. Az Eximbank beszámításával az adósságráta 74 százalék volt. Idén 2,5% körüli deficit és kb. 73 százalékra csökkenő GDP-arányos államadósság várható.
