Ez pedig a piaci szakértők szerint súlyos, lefelé ható kockázatot jelent. Hogy Görögország távozásának gondolata, milyen hatással van az európai piacokra, azt tapasztalhattuk az elmúlt napokban. Az euró látványosan gyengült, vele együtt a magyar fizetőeszköz, a forint is, amely jelenleg is a 320 forintos euróárhoz közeli szinten tartózkodik. Az irányadó európai tőzsdék sem remekeltek a napokban, ráadásul  a főbb tengerentúli és ázsiai piacok is meglehetősen gyengén teljesítettek.

Görögországban „felpuhult” kissé a válsághelyzet

Sok jóra nem lehet számítani a január 25-re kitűzött görög parlamenti választásokig. És, hogy annak kimenetele mit is hoz majd, s mi lesz azután, azt is csak találgatni lehet jelenleg. A görög válság már eddig is rengeteg pénzébe került Európának. A korábbi fél évtizedben számítások szerint legalább kétszáznegyvenmilliárd euróba a különböző segélyprogramok révén.

A belpolitikai válság pedig, mondhatni, a legrosszabbkor robbant ki. Akkor, amikor a görög gazdaság a javulás halvány jeleit mutatta. Mint a Barclays elemzői a napokban rámutattak: a görög államháztartás elsődleges – vagyis a szuverén adósságállomány kamatkötelezettségei nélkül számolt – egyenlege és a görög folyómérleg már többletet mutat. Ez viszont annyiból mégis kedvezőbb pillanat, hogy Görögország jelenleg kedvezőbb helyzetben távozhatna az euróövezetből, mint a korábbi válság idején.

Úgy tűnik a görög válsághelyzet is felpuhult némileg. Miután az egyik legtekintélyesebb politikus, Jórgosz Papandreu távozott a PASZOK-ból és új baloldali pártot alapított, a Sziriza párt sem hangoztat már olyan felhívásokat, hogy Görögországnak ki kell lépnie az euróövezetből.

Németország álláspontja kulcsfontosságú a megoldásban

A görög helyzet alakulásában, az elemzők szerint, rendkívül nagyot nyom a latban az is, milyen álláspontra helyezkedik a görög kérdésben Németország, Európa legnagyobb gazdaságának politikai vezetése és maga a kancellár, Angela Merkel.

A német kancelláron jelenleg többszörös a nyomás. A szokásos hangokon kívül, amelyek azt hangoztatják, hogy Németországnak inkább a saját belső ügyeivel, mint például a nem éppen „csúcsonjáró” gazdaság gondjaival és a szociális problémákkal kellene foglalkoznia, mint más államok, esetünkben Görögország megsegítésével, most van más is.

Vitákat váltott ki Németországban, hogy a görög Sziriza vezető közgazdásza eredeti ötlettel állt elő. Olyan megállapodásra lenne szükség szerinte, mint annak idején 1953-ban, amikor Európa több állama segítette Németországot a második világháborút követő súlyos adósságainak rendezésében. John Milios egyébként közgazdaság professzor, aprólékosan ismeri a gazdaságtörténetet. Azt hangoztatja, hogy 1953-ban Görögország azok között az államok között volt, akik elengedték Németország államadósságának a felét, s ezzel valójában megnyitották az utat az azt követő német gazdasági csoda előtt. A mostani lehetne az idő, amikor a németek viszonozhatnák a görögök ötvenes évekbeli gesztusát.

A Sziriza győzelem esetén nem hoz egyoldalú döntést

Mint annak idején Németország, most Görögország juthatna egy kis „levegőhöz”. A görögöknek növekedésre lenne szüksége. A professzor úgy nyilatkozott: biztos benne, hogy a németek támogatni tudnának egy ilyen megoldást, már csak saját történelmi múltjuk és tapasztalataik miatt is. A Sziriza – hasonlóan az egykori német helyzethez – az esetleges megállapodásba belefoglalna egy fajta „külkereskedelmi-bevételi-záradékot”. Ez a görög termékek vásárlását segítené elő.

A közgazdász professzor állásfoglalásának fontos része annak hangsúlyozása is, hogy a választási győzelem esetén nem fognak olyan egyoldalú döntéseket hozni, amelyek veszélyeztetnék Görögország helyét az eurózónában. Arról azonban, hogy mi történik, ha Németország és más euróövezeti tagok nem támogatják az adósság „megvágásának”, illetve a görög megszorítási politikának a befejezését, arról nem nyilatkozottak sem a Sziriza vezető politikusai, sem Milios.

Stabilabb a helyzet, mint a legutóbbi görög krízis idején

A helyzetet az is bonyolítja, hogy a napokban – német sajtóinformációk szerint – jelentősen változtatott korábbi álláspontján görög kérdésben a német kormány. Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter immár nem tartja elképzelhetetlennek, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet.

A politikusok most úgy ítélik meg, hogy stabilabb a helyzet, mint a legutóbbi görög válság idején. Jelenleg kevésbé kell tartani attól, hogy a görög példát más államok is követni szándékoznának. A gazdasági stabilitást segíti az is, hogy időközben 500 milliárd euróval létrehozták az európai stabilitási paktumot, amellyel a válságba került országok segítségére lehet sietni.