Miről szól a Tajvan-Kína konfliktus?

Kína Tajvant a saját területének tekinti, és megfogadta, hogy egyesíti a demokratikusan irányított szigetet a szárazfölddel, szükség esetén akár erőszakhoz is folyamodik. A két fél közötti feszültség magas volt már eddig is, de Pelosi látogatása csak olaj volt a tűzre. Kína és Tajvan közötti feszültség az elmúlt években egyre csak nőtt a sziget státuszával kapcsolatos különböző nézetelteltérések miatt. Talán még nagyobb veszély van kibontakozóban, mint az orosz-ukrán háborúnál, hiszen ott a világháború pusztító hatásának elkerülése érdekében az országok mellőzték a fegyveres konfliktust, és inkább a gazdaságot belülről gyengítő szankciókkal igyekeztek hatni az agresszorra. Ez a terv egyelőre azonban nem tudta megállítani az orosz háborús gépezetet, és jelenleg a szankciók jobban fájnak Európának, mint az oroszoknak. Ezzel ellentétben bármilyen katonai összecsapás Tajvan felett az Egyesült Államokat is behúzhatja a konfliktusba, tekintettel Washington Tajpejhez fűződő különleges kapcsolatára. Így a világ két legnagyobb gazdasága kerülhet egymással szembe, egy olyan konfliktusban, ahol a fegyverek használata nagyon valószínű.

(www.shutterstock.com)

Hogyan is kezdődött és hol tart most a két ország közti nézeteltérés?

Kína és Tajvan 1949 után szétváltak, amikor a kínai polgárháború véget ért. Tajvan, amelyet azóta önállóan irányítanak, hivatalosan Kínai Köztársaság néven ismert, míg a szárazföldet Kínai Népköztársaságnak hívják. Tehát több mint 7 évtizede szeretné már Kína egyesíteni Tajvant a szárazfölddel. Kína nagyon kényesen kezeli a témát. Nyomást gyakorol a vállalatokra világszerte, hogy Tajvant Kína részeként sorolják be. Azok az országok és vállalatok, akik ellenszegülnek a világ egyik legnagyobb gazdaságának, kockáztatják a közös együttműködést. 2021-ben például Kína megszakította a kereskedelmet Litvániával, mert tajvani képviseleti irodát nyitott fővárosában. Nagy aggodalomra ad okot ez a feszültség a két ország között és további félelmet gerjeszt, hogy Kína nem cáfolta ki a fegyveres beavatkozás forgatókönyvét sem. Xi Jinping azt is hangsúlyozta, hogy az újraegyesítés elengedhetetlen annak a kínai álomnak a megvalósításához, hogy 2049-ig helyreállítsák az ország nagyhatalmi státusát a világon.

(www.shutterstock.com)

Pelosi látogatása csak olaj volt a tűzre, elszabadultak az indulatok

Nancy Pelosi, az Egyesült Államok kongresszusi képviselője tajvani látogatása fokozta a feszültséget az Egyesült Államok és Kína között, és félelmet váltott ki Washingtonban, hogy Peking eddig nem látott lépésre szánja el magát. Hogy miért is okozott ekkora felhajtást Pelosi látogatása, egyszerű rá a magyarázat. A kínaiaknak eddig sem tetszett, ha külön országként kezelték Tajvant más nemzetek, ezt a litvánok esete is bizonyítja. Pelosi Amerika egyik legmagasabb rangú tisztviselője, felette csak Joe Biden elnök és Kamala Harris alelnök áll. Az elmúlt 25 évben ő volt a legmagasabb szintű amerikai látogató Tajvanon, ezzel szemet szúrva a kínaiaknak, akik ezt sértésnek vették. Az Egyesült Államoknak nincs hivatalos diplomáciai kapcsolata Tajvannal, de az amerikai törvény kötelezi az önvédelmének biztosítását.

(www.shutterstock.com)

Nem világos tehát, hogy mi történne egy fegyveres konfliktus esetén, ha Kína végül úgy dönt, hogy megszállja a szigetet. A kínai nemzet Pelosi látogatását a Kínától való hivatalos függetlenség tajvani törekvésének támogatásaként tekintette. A kínai külügyminisztérium szóvivője, Hua Chunising szerint az utazás Kína szuverenitásának és területi integritásának provokációja és megsértése volt az amerikaiak részéről. Pelosi utazása tehát szinte biztos, hogy az eddiginél is nagyobb instabilitást teremt a két nagyhatalom kapcsolatában. Valószínűbbé téve ezzel a jövőbeli konfliktusokat. A kongresszusi küldöttség keddi nyilatkozatában még nyíltan ki is jelentette, hogy látogatásának célja, hogy jelezzék Amerika megrendíthetetlen elkötelezettségét Tajvan demokráciájának támogatása iránt. Kína megerősödése és Amerika kockázatvállalása az elmúlt évtizedek egyik legkényesebb politikai manőverének veheti kezdetét.

A világ többi országa is nagy figyelemmel követi az eseményeket

Az, hogy Kína milyen intenzitással reagált Pelosi látogatására, és a hadigyakorlatok megkezdése felháborodást váltott ki az Egyesült Államokban, és aggodalmat Ázsiában. Pénteken Japán miniszterelnöke a gyakorlatok azonnali felfüggesztését kérte, miután kormánya szerint legalább öt rakéta landolt a gazdasági övezetében. A gyakorlatok a tervek szerint a hétvégén is folytatódtak, nem messze Tajvan partjaitól. A Korean Air és a Singapore Airlines közölte, hogy a gyakorlatok miatt pénteken törölték a Tajpejbe tartó és onnan induló járatokat.

(www.shutterstock.com)

Forás: edition.cnn.com; dw.com

Címlapkép: Shutterstock