2022. júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább.


A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2,3%-kal nőttek. Emellett az alapfolyamatokat jelző maginflációs mutató 3,0%-kal emelkedett júniushoz képest. Ekkora növekményt egy hónap alatt még nem jegyzett a KSH a trendindex tekintetében. A monetáris politika középpontjában álló trendmutató és éves értéke is 1997 óta nem látott szintre nőtt 16,7%-kal emelkedett az index értéke, ami az árdinamika tartósságát mutatja.

Az előző hónaphoz viszonyítva az élelmiszerek és az alkohol, dohányáru csoportja drágult legnagyobb mértékben: előbbiek ára 4,1%-kal, utóbbiaké – részben a jövedéki adóemelés következtében – 3,7%-kal emelkedett júniushoz képest. Az éves dinamika tekintetében az élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek árazódtak át leginkább, 27, illetve 14%-os növekedést mutatva.

Ami a jövőt illeti, a rövid távú kilátások meglehetősen borúsak, a felfelé mutató kockázatok köre az utóbbi időben tovább gyarapodott. Júliusban a kormány több fontos, piacbarát döntést is hozott, melyek ugyanakkor az inflációt tovább fogják emelni. A 2013-ban maximalizált rezsiárak augusztustól részleges kivezetésre kerülnek. Július végétől csak magánszemélyek vehetik igénybe a csökkentett üzemanyagárakat. Viszont a következő hetekben széleskörű üzemanyaghiánnyal szembesülhetünk, így a további negatív tovagyűrűző hatások elkerülése érdekében fel lehet készülni az árplafon teljes eltörlésére. A júliusi aszály is kedvezőtlenül érintheti a mezőgazdasági tevékenységet, és az élelmiszerárak növekedéséhez vezethet. Emellett egyre több szereplő dönt úgy, hogy a közelmúltban bejelentett új ágazati adókat és az adózási forma váltásából fakadó többletköltségeket a fogyasztókra hárítja át. Ne feledjük: az év eleji hatalmas költségvetési transzferek és az élénk bérdinamika következtében a keresleti oldali infláció is meglehetősen erős Magyarországon. Mindemellett a közelmúltban bejelentett intézkedések jelentősen csökkenthetik a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, ami fékezheti a keresleti oldali nyomást. Számos európai ország már a harmadik negyedévben az infláció csúcsára számíthat, ami szintén enyhítheti a hazai átárazási hajlandóságot.

Az árdinamika rövidtávú megfékezéséhez elengedhetetlen lenne a forint további erősítése is, mivel az idei év első felében az áremelkedés döntő többsége importáltan érkezett hozzánk és ez rövid távon is igaz lehet. Ezzel együtt a több mint egy éve megkezdett kamatemelési ciklus ellenére jelenleg 10%-kal gyengébb szinteken áll a magyar deviza euróval szemben, míg az amerikai dollárral összevetésben ez már 20-25%, mint egy évvel ezelőtt. Mindezek eredményeként az éves átlagos inflációs ráta idén 12% felett alakulhat, és 2023-ban csak lassan fog csökkenni. A jövő évi átlagos fogyasztói árindex is elérheti kétszámjegyű tartományt, és az index csak 2024-ben térhet vissza a toleranciasávba.

Nagy János, makrogazdasági elemző, Erste bank

[email protected]