Lenne alternatívája már a készpénznek, mégis halmozza a lakosság.

Magyarország sok szempontból nagyon különleges ország, és erre joggal is vagyunk büszkék. A magyar lányok a legszebbek, a gulyáslevesnek nincs párja, és a magyar pálinkával szemben teljesen esélytelen bármelyik orosz vodka, vagy német snapsz. Jól esik sajtos-tejfölös lángost enni a Balaton partján, és nincs romantikusabb, mint egy séta a Várnegyedben. Idén karácsonykor is feltesszük majd a karácsonyfára a szaloncukrot, hiába eszik le róla a gyerekek. Azonban amilyen jól fogy az egri bikavér a halászlé mellé karácsonykor, úgy nő a magyar lakosság készpénzállománya is. Legalább annyira hungarikum ez is, mint a fröccs: a probléma, hogy erről is elfelejtjük, hogy ami kis mértékben gyógyszer, az nem biztos, hogy nagy mértékben orvosság. A magyar lakosság kezében lévő készpénzállomány ugyanis rendületlen mértékben emelkedik, maximum abban lehet különbség, hogy ennek mi a dinamikája.

Rengeteg készpénzt tartunk

December végére ugyanis a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 7332 milliárd forintra nőtt Magyarországon a készpénzállomány. Ebbe beleszámít a fagyisnál hagyott borravaló 100 forintos érme, és a széfekben lapuló húszezres kötegek egyaránt Gondolhatnánk, hogy ez csupán a járvány hatása, de valójában régi hagyományról beszélhetünk, ahogy az alábbi 3 éves grafikon is alátámasztja.

A vírus előtt is szárnyalt a készpénzállomány (www.mnb.hu)

Az nyilvánvaló, hogy valamilyen mennyiségű készpénz megléte szükséges a gazdaságban, azonban gyakorlati szempontból természetesen indokolatlan, hogy havonta soktízmilliárdnyi összeggel növekedjen a lakosság kezében lévő készpénz.

Honnan jön a készpénzünk?

Fontos kérdés annak tisztázása, hogy honnan van egyáltalán ennyi készpénzünk. Ennek okát a makrogazdasági folyamatokban kell keresnünk; amíg a fizetések nagyobb mértékben nőnek, mint a fogyasztás, addig nominálértéken megtakarítás keletkezik.

Megtakarításunk fő formája

Pénzünk tehát abból van, hogy emelkednek a fizetéseink, és nem költjük el az egész emelkedést. Másik ok lehet, hogy a befektetéseinket eladjuk; Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója tavaly tavasszal nyilatkozta, hogy 1000 milliárdos tételt jelenthet a lakáspiaci rally kifulladása is. A pénzállományunk tehát értelemszerű, hogy növekszik, már csak az a kérdés, hogy miért a párna alatt tartjuk?

A koronavírus nem segített

A készpénzállomány növekedésének alapvető oka lehet a növekvő bizonytalanság; ezt láttuk a koronavírus hazai betörésének első hónapjaiban, amikor valóban nagyot ugrott a lakosság kezében lévő készpénz mennyisége. Nyárra azonban normalizálódott már a helyzet, illetve ősszel nem látunk arra mutató jeleket, hogy a járvány még hatást gyakorolna erre a mutatóra.

Az országok között is jelentős eltérés lehet, és a magyar helyzet nem is annyira rendkívüli, ha Lengyelország statisztikájára pillantunk. De az Egyesült Államokban is szépen nő a készpénzmennyiség, de az eurózónát és Csehországot bőven előzzük. Egy közös: a vírusválság mindenhol segítette a készpénz előre törését a hirtelen fellépő bizonytalanság miatt.

Pedig már lenne alternatíva

A másik értelemszerű ok az lehet, hogy a hazai kamatkörnyezet a megtakarítók számára nem túl kedvező. Ha olvasunk valami akciós bankbetétről, az is maximum évi 1-2 %-os hozammal kecsegtet minket, ami nem túl kedvező; ráadásul a pénzünket is le kell kötnünk cserébe. Ilyen szempontból tehát érthető is a magyar lakosság viselkedése, hiszen inkább legyen kéznél a pénz, mint a bankban, ha kamat szempontjából egyébként is mindegy.

Ez az állítás azonban nem igaz már egy ideje: a MÁP+ megjelenésével nem maradt racionális érv a nagy mennyiségű készpénztartásra. Ennek oka, hogy már néhány hét alatt megtermeli azt a kamatot, amit az idő előtti visszaváltás követel, és évi átlagos 5 %-os hozama olyan nyereséget biztosít adómentesen, amit egy banki lekötéssel 7-8 éve nem érhetünk el. Nő is szépen az állampapír-állomány, de az újonnan lakossághoz érkező pénz nagyobbik része még mindig a befőttesüvegekbe indul el az államkincstári számlák helyett. A hozammal és a kondíciókkal pedig nem lehet tehát probléma. Biztonság, ingyenes számlavezetés, aránylag magas hozam, adómentesség-ha az nem elég, akkor más a probléma.

Feketegazdaság

A készpénznek egyébként azért van egy másik „előnye” is, mégpedig az, hogy lenyomozhatatlan. Az állampapír vásárlása, vagy a bankszámlára való befizetés nem túl jó azoknak, akik illegálisan szerezték jövedelmüket, vagy legálisan szerezték, de nem vallják be, mint adóköteles jövedelmet. Értelemszerűen számukra bármekkora hozamot is kínálhatunk, nem fogják sem bankba tenni a felhalmozott tőkét, sem állampapírba, és igazából semmi másba sem, aminek nyoma van. Marad tehát a jó öreg készpénz. Láthatjuk azonban, hogy ebből a szempontból sajnos nem is a megtakarítási hajlandóságot, hozamokat kell elemeznünk a készpénzállomány csökkentésére, hanem egy egészen más problémára kell megoldást találni. Arra vonatkozóan pedig, hogy a készpénzállomány növekedésének mekkora része származik a feketegazdaságból, nyilvánvalóan nem lehet pontos adatunk.

Szándék van a készpénz visszaszorítására

A készpénz visszaszorítása fontos feladat, és lépések is történnek ezzel kapcsolatban. Ilyen az elektronikus fizetés megkönnyítése, az azonnali átutalások rendszere, a már említett magas hozamú befektetési lehetőségek biztosítása, és így tovább. Arról, hogy mekkora a probléma, a bankszektorban is vita van: Csányi Péter, az OTP vezérigazgató-helyettese például azonnali lépések megtételére sürgette a jegybankot tavaly. Az MNB a reakciójában azonban tisztázta: véleményük szerint azonnali beavatkozás szükségtelen és eredménytelen is lenne, mert a készpénzállomány csökkentése egy lassú, és jegybanki programokkal egyébként is segített folyamat. Egy dolog azonban biztos: senkinek sem érdeke a magas készpénzállomány, és talán a vírus pozitív hozadéka lehet az érintésmentes fizetés nagyobb térhódítása.

Forrás:

www.mnb.hu