Mint mindenki által talán ismert, a BÉT-en jelenlévő tőzsdei cégek nagyon nagy többsége nem fizetett osztalék a 2020-as évben, a járványhelyzet által okozott gazdasági bizonytalanság miatt. Nem fizetett például a 2 legnagyobb blue chip tőzsdei cégünk, az OTP és a Mol sem. Előbbi ráadásul várhatóan idén is fog, az MNB iránymutatása ugyanis erősen ellenzi a bankok osztalékfizetését. Az OTP egyébként nem is számít kifejezetten osztalékpapírnak; a kifizetendő osztalék mértéke ugyanis nem követte arányaiban a részvényárfolyam szárnyalását. Így a például 2019-ben kifizetett 220 forint részvényenként nem jelentett jelentős hozamarányt a részvényesek számára.
Néha jó hozamot is adhat
Ezzel szemben a Mol viszont a magyar piacon osztalékpapírnak számít, a kifizetett osztalék ugyanis az elmúlt években jó hozamot biztosított, közel elérte például a szuperállampapír hozamát.
Ahogy láthatjuk, a 2017-es és a 2018-as üzleti év után is 4 % feletti volt az osztalékfizetés mértéke a részvényárfolyam tükrében. Emellett persze ez idő alatt jelentősen emelkedett is a Mol részvényeinek árfolyama a részvényesek nagy örömére, de az osztalék is biztos, évenkénti relatív magas bevételt jelentett a tulajdonosoknak. Bár a Mol esetében például még nem tudni, hogy idén lesz-e osztalékfizetés, érdemes végig gondolnunk, hogy van-e ennek jelentős hatása.
Mi az az osztalék?
Az osztalék gyakorlatilag a vállalat által kifizetett pénz az eredménytartalékból a tulajdonosok számára, persze tulajdoni hányaddal, részvénydarabszámmal arányosan. (Egyébként osztalékot fizetni negatív üzleti eredmény után is lehet, ha van előző évekről az eredménytartalékban erre forrás). Természetesen ha nem fizetnek osztalékot, akkor sem tűnik el a pénz, hanem egyéb dolgokra használhatja fel a menedzsment. Az osztalék melletti érv szokott lenni, hogy ne bízzuk a menedzsmentre a cégben álló pénz befektetését, mert mi magunk, mint részvényesek, jobban be tudnánk fektetni, ha megkapnánk osztalék formájában. Tehát az, hogy érdemes-e osztalékot fizetni, vagy hogy mennyit érdemes, attól függ, hogy mit várunk: a cégben van jobb helyen a pénz, vagy pedig a mi zsebünkben?
Elvileg a jó válasz az, ha a cégnél van jobb helyen, hiszen akkor értékteremtő beruházásokkal hosszútávon képes lesz növelni a vállalat vagyonát, ezáltal részvényeinek várható árfolyamát is. Semmiképpen sem szabad tehát azt gondolnunk, hogy baj, ha egy vállalat nem fizet osztalékot. Érdemes végiggondolni, hogy miért nem fizet: ha sorozatosan rossz eredmények miatt, akkor persze baj van, ha viszont akvizíciós lehetőségek jó kihasználása miatt (ilyet az OTP-nél is láthatunk), akkor ez éppen, hogy jó hír. Ráadásul az osztalékmegfeleltetési nap után jellemzően hasonló mértékben esik is az adott részvény árfolyama, mint amennyit osztalékként megkapunk.
Kinek fontos ez?
A fentiek tükrében felmerülő kérdés lehet, hogy akkor kinek fontos egyáltalán az osztalék? Miért nem elég, ha emelkedik az árfolyam? Az egyik válasz az előző bekezdésben látható; úgy gondoljuk, mi jobban tudnánk kezelni a pénzt, mint amennyi hasznunk származna abból, ha a cégben marad. A másik válasz magának a tulajdonosnak a helyzetéből adódik. Vannak ugyanis, akik belátható időn belül (vagy akár soha) nem akarják eladni a részvényeket, ezért bár az árfolyam fontos, konkrét pénzt csupán az osztalék tud hozni. Tipikusan ilyenek a nagytulajdonosok, vagy az állam. Utóbbinak például általában mindegy az árfolyam, hiszen nem akar kereskedni a papírral, és talán kiszállni sem soha. Az viszont már nagyon nem mindegy, hogy befolyik-e a költségvetésbe az adott vállalattól elvárt összeg. Ráadásul az osztalékfizetésről a Közgyűlés dönt, ahol értelemszerűen a nagytulajdonosok érdekei érvényesülnek. Így fordulhat elő a jelentős osztalékfizetés akkor is, amikor a cég bőven tudna mit kezdeni a szabad tőkével.
